Személynév mint védjegy? Igen!

Felmerülhet a kérdés, hogy egy személy neve lehet-e védjegy? A válasz az, hogy a Vt. 1. §-a szerint védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra a megkülönböztetésre, tehát elvileg személynév is lehet védjegy.

A Vt. 2. § (2) a) szerint viszont ki van zárva a védjegyoltalomból az a megjelölés, amelynek nincs megkülönböztetőképessége. Az európai gyakolat szerint (ld. C-404/02 “Nichols ügy” 26. pont) annak az értékelése során, hogy személynévnek van-e megkülönböztető képessége, a következő szempontokat kell figyelembe venni:

– egy meghatározott számú, azonos nevet viselő személyek csoportja, amelyeken kívül ez a név már nem tekinthető megkülönböztetésre alkalmasnak

– azon vállalkozások száma, amelyek az oltalomban részesítendő árukhoz vagy szolgáltatásokhoz hasonló típusú árukat szállítanak, vagy ilyen szolgáltatásokat nyújtanak

– a vezetéknév használatának az érintett szektorban való gyakorisága vagy nem gyakorisága.

Tehát minél gyakoribb egy személynév, annál kevésbé valószínű, hogy a SZTNH vagy az OHIM hajlandó helyt adni a lajstromozás iránti kérelemnek.

A Nichols esetben élelmiszerekre és italalokra valamint étel- és italautomatákra kérték az oltalmat. Élelmiszerekne nem adtak helyt a kérelemnek, mivel 1. a Nichols gyakori név, 2. élelmiszerek és italok vonatkozásában nem rendelkezik megkülönbözetető képességgel figyelembe véve a tevékenységet és a piac méretét.

A étel- és italautomaták esetében viszont az Európai Bíróság álláspotja az volt, hogy itt sajátosabb a piac, kevesebb a piaci szereplő, így ebben az osztályban lajstromozható a védjegy, van megkülönböztető képessége.

Az Európai Bíróság Nichols ügyben hozott ítélete magyar nyelven itt elérhető.

Tanulmány a közösségi védjegyrendszer működéséről

Nemrégiben jelent meg a közösségi védjegyrendszer működésével kapcsolatban a Max Planck Institute tanulmánya “Overall Functioning of the European Trade Mark System” címen. A 279 oldalas tanulmány innen letölthető.

Érdekesség, hogy a tanulmány védjegy használatának területi terjedelmével kapcsolatban arra az álláspontra helyezkedik, hogy egy tagállamban történő használat is elegendő a tényleges használat igazolására.