Védjegybejelentés fejezetcímmel vagy mégsem II. rész

Az SZTNH nemrégben közzétette tájékoztatóját a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás fejezetcímeinek alkalmazásáról az IP Translator ügyre tekintettel. A blogon ezt változtatás nélkül, teljes egészében közzétesszük.

“1. Bevezetés

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 50. §-ának (2) bekezdése alapján a védjegybejelentésnek tartalmaznia kell az árujegyzéket, amely azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre védjegyoltalmat igényelnek. A Vt. 51. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az árujegyzék a bejelentési nap elismerésének is feltétele. A Vt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (a továbbiakban: Nizzai Osztályozás) szerinti osztályok feltüntetésével, és – lehetőség szerint – az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni.

  1. Az IP Translator ügyben hozott ítélet

Az Európai Unió Bírósága a C-307/10. számú ügyben [The Chartered Institute of Patent Attorneys v Registrar of Trade Marks (‘IP TRANSLATOR’)] 2012. június 19-én meghozott ítéletében kimondta, hogy a védjegybejelentés tárgyát képező áruk és szolgáltatások meghatározása során az egyértelműség és a pontosság követelményeit kell alkalmazni, valamint általános elveket fogalmazott meg a Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános kifejezések használatára vonatkozóan.

Az Európai Unió Bíróságának ítéletében foglalt iránymutatások a következőkben foglalhatók össze:

  1. a) Az árujegyzékben kellően egyértelműen és pontosan kell megjelölni azokat az árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyek tekintetében a bejelentő védjegyoltalmat igényel.
  2. b) Ha a bejelentő az árujegyzékben az ún. Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános kifejezések teljes listáját feltünteti, nyilatkoznia kell arra vonatkozóan, hogy ezzel az adott osztályba sorolt valamennyi áru vagy szolgáltatás tekintetében igényli a védjegy oltalmát, vagy csupán az adott osztályba tartozó egyes áruk vagy szolgáltatások tekintetében. Ilyen nyilatkozat hiányában az áruk vagy szolgáltatások megjelölése nem tekinthető kellően egyértelműnek és pontosnak.
  3. c) A Nizzai Osztályozás fejezetcímeiben szereplő egyes általános kifejezések alkalmazása kapcsán – ha az nem a teljes fejezetcím feltüntetésével valósul meg – a tagállamok iparjogvédelmi hatóságainak esetenként kell megítélniük, hogy azok megfelelnek-e az egyértelműség és pontosság követelményeinek.
  4. A Nizzai Osztályozás fejezetcímeinek, valamint azok általános kifejezéseinek használata a védjegybejelentésekben

Az Európai Unió Bíróságának IP Translator ügyben hozott ítélete tehát – a konkrét eljárásokra vetítve – két témakör tekintetében adott kötelező iránymutatást a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2008/95/EK irányelv (a többször módosított 89/104/EGK irányelv ún. kodifikált verziója, a továbbiakban: védjegyjogi irányelv) értelmezéséhez. Az egyik kérdés az volt, hogy megadhatók-e a védjegybejelentés árujegyzékében a Nizzai Osztályozás fejezetcímében szereplő egyes általános kifejezések (ilyen például a 25. osztályban a „cipők” megnevezés). Erre a Bíróság azt a választ adta, hogy az egyes általános kifejezések az árujegyzékben továbbra is használhatók, feltéve, hogy kellően egyértelműek és pontosak. Az SZTNH-nak e tekintetben tehát minden ügyben egyedileg kell mérlegelnie azt, hogy a megadott általános kifejezés megfelel-e az egyértelműség kritériumának. Ez a hazai gyakorlatban nem idéz elő különösebb változást, hiszen az SZTNH eddig is vizsgálta ezt a szempontot; ezentúl azonban a mérlegelést az IP Translator ítéletben adott iránymutatást figyelembe véve végzi majd el. A gyakorlat áttekinthetősége érdekében az SZTNH közzéteszi azoknak az általános kifejezéseknek a listáját, amelyek biztosan nem felelnek meg az egyértelműség kritériumának. Ez a lista azonban nem tartalmaz kimerítő felsorolást a nem kellőképpen pontos kifejezésekről; az idővel – az egységes európai jogalkalmazói gyakorlatra törekvés jegyében – bővülhet, illetve az SZTNH fenntartja a jogot, hogy egyes esetekben más kifejezések tekintetében is pontosításra hívja fel a bejelentőt.

Az ítélet ezen túlmenően arra a kérdésre is választ adott, hogy használhatók-e a Nizzai Osztályozás teljes fejezetcímei (az azokban szereplő valamennyi általános kifejezés, például a 25. osztályban a „Ruházati cikkek, cipők, kalapáruk” megnevezés-csoport) az árujegyzék meghatározásánál. A Bíróság nem zárta ki ennek a lehetőségét, feltételül szabta azonban, hogy a bejelentő ilyen esetben az árujegyzékhez fűzzön nyilatkozatot, amelyben – ha ez a szándéka – kijelenti, hogy az oltalmat az adott osztály betűrendes jegyzékében felsorolt valamennyi árura és szolgáltatásra kéri. Az ítéletből az SZTNH korábbi gyakorlatához képest e tekintetben két változás következik. Ha a bejelentő az adott osztály teljes fejezetcímét megadja, ezt egy nyilatkozattal kell kiegészítenie. Ebben az esetben a védjegy oltalmi köre kizárólag az adott osztály – Nizzai Osztályozásnak a bejelentési napon hatályos kiadása szerinti – betűrendes jegyzékében szereplő árukra, illetve szolgáltatásokra terjed majd ki (ellentétben az SZTNH korábbi gyakorlatával, amely szerint az oltalom valamennyi – az adott osztályba tartozó – árura, illetve szolgáltatásra kiterjedt, függetlenül attól, hogy az a betűrendes jegyzékben szerepelt-e).

Következésképpen a védjegybejelentéskor a bejelentő számára három lehetőség áll rendelkezésre az árujegyzék megadására:

Ha az adott osztály betűrend szerinti jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kíván oltalmat szerezni, a fejezetcímben szereplő valamennyi általános kifejezést használja és nyilatkozik, hogy a védjegyoltalmat az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kéri.
Ha az adott osztály betűrendes jegyzékében felsoroltakon kívül egyéb – a Nizzai Osztályozás jegyzékében nem szereplő – árura és szolgáltatásra is védjegyoltalmat kér a következő a teendő. A fejezetcímben szereplő valamennyi általános kifejezést felsorolja és nyilatkozik, hogy a védjegyoltalmat az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kéri, továbbá tételesen felsorolja azokat a konkrét árukat, illetve szolgáltatásokat, amelyek nem szerepelnek az adott osztály betűrendes jegyzékében. Fontos kiemelni, hogy a betűrendes jegyzéken kívüli áruk és szolgáltatások megadására kizárólag a védjegybejelentéskor van lehetőség, ugyanis a védjegy lajstromozási eljárás későbbi szakaszaiban az ilyen jellegű „pontosítás” árujegyzék bővítésnek minősül, ezért nem megengedhető.
Ha a bejelentő csupán néhány árura vagy szolgáltatásra kíván védjegybejelentést tenni, a következő opciók állnak rendelkezésre. Tételesen felsorolja, hogy az adott osztályon belül mely konkrét árukra vagy szolgáltatásokra kér oltalmat (pl. a 25. osztályban „teniszcipők”) vagy a Nizzai Osztályozás fejezetcímében szereplő egyes általános kifejezéseket használja egy áru- vagy szolgáltatáscsoport megnevezésére (pl. a 25. osztályban a „cipők” kifejezést). (Emellett a fejezetcím is feltüntethető, azonban az oltalom terjedelme enélkül is ugyanarra a tételesen felsorolt szűkebb körre terjed ki.)

Ha a védjegybejelentő a fejezetcímben használt valamennyi általános kifejezést megjelölte, és elmulasztott nyilatkozatot tenni, az SZTNH hiánypótlási felhívására a következő lehetőségek közül választhat.

Nyilatkozik, hogy az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura és szolgáltatásra kéri az oltalmat.
Pontosan megjelöli, hogy mely árukra vagy szolgáltatásokra kér oltalmat. Ez esetben a pontosítás kizárólag a betűrendes jegyzékben szereplő árukra vagy szolgáltatásokra terjedhet ki, ellenkező esetben a nyilatkozat árujegyzék bővítésnek minősül, amely nem fogadható el.

Az SZTNH – az Európai Unió Bírósága fenti ítéletének megfelelően módosított – módszertani útmutatójában pontosan részletezni fogja azokat a szempontokat, amelyeket az árujegyzék vizsgálata során figyelembe vesz.

  1. Az SZTNH jogalkalmazói gyakorlata a védjegy lajstromozása iránti eljárásban az árujegyzékek alaki vizsgálata során
  2. a) Az ítélet meghozatalát, azaz 2012. június 19-ét megelőzően benyújtott bejelentés alapján indult, folyamatban lévő olyan védjegy-lajstromozási eljárások esetében, amelyekben az árujegyzék egy adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza, az SZTNH úgy tekinti, hogy a védjegybejelentő bejelentésében az adott osztályban szereplő valamennyi – a betűrend szerinti jegyzékben felsorolt – árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan igényelt oltalmat, kivéve, ha a bejelentő úgy nyilatkozik, hogy csak néhány áru vagy szolgáltatás vonatkozásában (vagy a betűrend szerinti jegyzékben felsoroltakon kívüli árukra vagy szolgáltatásokra is) igényelte az oltalmat.

A nem a teljes fejezetcímet lefedő, de a fejezetcímek egyes általános kifejezéseit használó árujegyzék esetén az SZTNH minden esetben megvizsgálja, hogy a bejelentés árujegyzéke pontos és egyértelmű-e, és túl általános megjelölés, illetve kifejezés használata esetén nyilatkozattételi felhívást ad ki.

  1. b) A 2012. június 19-ét követően benyújtott, folyamatban lévő védjegy-lajstromozási eljárások tekintetében a teljes fejezetcímet használó bejelentőnek minden esetben pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie, hogy az adott osztályban szereplő valamennyi – a betűrend szerinti jegyzékben felsorolt – árura vagy szolgáltatásra, vagy csak a felsorolt áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában igényelte az oltalmat.

Az SZTNH nyilatkozattételi felhívást bocsát ki, ha a bejelentés árujegyzéke egy adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza, azonban a bejelentő nem tett arra vonatkozóan nyilatkozatot, hogy az adott osztályban szereplő valamennyi – a betűrend szerinti jegyzékben felsorolt – árura vagy szolgáltatásra vonatkozóan igényelt oltalmat. Az SZTNH – az eddigi gyakorlatának megfelelően – felhívást bocsát ki abban az esetben is, ha az árujegyzékben szereplő valamely megjelölés, illetve kifejezés túl általános, azaz nem felel meg az egyértelműség és pontosság követelményének. A bejelentők számára e tekintetben további eligazítást az önmagukban el nem fogadható általános kifejezésekről összeállított – korábban már említett – lista ad. Ha a bejelentő a felhívás alapján nem nyilatkozik, az SZTNH a védjegybejelentést visszavontnak tekinti.

Az új joggyakorlatnak megfelelően az SZTNH módosítja a megújult papír alapú és az elektronikus bejelentési formanyomtatványait. A formanyomtatványok kiegészülnek egy további rovattal, melyben a bejelentőnek – a fejezetcímben szereplő általános kifejezések egészének megadása esetén – nyilatkoznia kell, hogy a bejelentése a Nizzai Osztályozás szerinti adott osztályban – a betűrend szerinti jegyzékben – felsorolt valamennyi árura vagy szolgáltatásra (és az emellett esetlegesen felsorolt, a betűrendes jegyzékben nem szereplő árukra és szolgáltatásokra) vonatkozik vagy csupán a tételesen megadott árukra és szolgáltatásokra terjed ki. A védjegybejelentés benyújtásakor – az alaki hiányosságok elkerülése érdekében – célszerű az említett űrlapokat használni.

A védjegybejelentések formanyomtatványai az alábbi internetes oldalakon érhetők el:

http://www.sztnh.gov.hu/urlapok_dijak/urlapok/bejelentesi_urlapok/vedjegy.html

  1. A már lajstromozott védjegyek árujegyzékeinek értelmezése, és a védjegyek megújítása

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali ügyekben hozott ítéletei az uniós jog autentikus értelmezését jelentik, azokat – hacsak alkalmazásuk időbeli korlátozásáról nem rendelkeznek külön – ex tunc hatállyal, azaz az uniós norma hatálybalépésére visszaható hatállyal kell alkalmazni. A Bíróság C-307/10. számú ügyben hozott ítélete nem tartalmaz időbeli korlátozást, az értelmezett jogszabály (a védjegyjogi irányelv) azonban Magyarország tekintetében csak hazánk EU-hoz való csatlakozásának napján lépett hatályba.

A fentiek alapján látható, hogy a Bíróság C-307/10. számú ügyben hozott döntése – bizonyos feltételek fennállása esetén – az ítélet meghozatalát megelőzően lezárult ügyekben is irányadó. Ebből következően az ítélet kihirdetését – azaz 2012. június 19-ét – megelőzően lajstromozott olyan nemzeti (vagy nemzetközi bejelentés alapján Magyarországra kiterjedő oltalommal bíró) védjegyek esetében, amelyeknek a bejelentési napja 2004. május 1. vagy annál későbbi időpont, a fejezetcímeket alkalmazó árujegyzékekre vonatkozóan egységes jogértelmezés kialakítása szükséges.

Az ilyen védjegyek esetében, ha az árujegyzék egy adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza – tehát az osztály fejezetcímével szó szerint megegyező kifejezéseket szerepeltet –, az árujegyzék érintett részét úgy kell értelmezni, hogy a védjegy oltalma a Nizzai Osztályozásnak a bejelentés napján hatályos kiadása szerinti, az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra kiterjed.

Az SZTNH a fenti kritériumok alapján érintett védjegyekről kérelemre kiadott hiteles lajstromkivonaton feltünteti, hogy a védjegy oltalma az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő valamennyi árura, illetve szolgáltatásra vonatkozik (a kiegészítés ezt követően az adott védjegy elektronikusan hozzáférhető lajstromívén is feltüntetésre kerül). Emellett – általános figyelemfelhívó intézkedésként – az érintett védjegyek esetében a honlapról elérhető elektronikus adatbázisokban (E-nyilvántartás, E-kutatás) az SZTNH információs ablakban ad tájékoztatást az ismertetett jogértelmezés esetleges hatásáról az árujegyzékre nézve.

Az SZTNH a Nizzai Osztályozás korábbi kiadásait a könnyebb tájékozódás érdekében hivatalos honlapján elérhetővé teszi. Nizzai Osztályozás »

Felhívjuk ügyfeleink szíves figyelmét arra is, hogy az SZTNH a 2004. május 1-jei vagy azt követő bejelentési nappal rendelkező és 2012. június 19. napját megelőzően lajstromozott azon védjegyek megújítása során, amelyek árujegyzéke az adott osztály fejezetcímében szereplő valamennyi általános kifejezést tartalmazza, szintén a leírt értelmezés szerint jár el. Ha a jogosult ettől el kíván térni, akkor erre vonatkozóan a megújítási kérelemben nyilatkoznia kell és egyértelműen, tételesen fel kell sorolnia az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások közül azokat, amelyek tekintetében a megújítást kéri. Ha a jogosult a betűrendes jegyzékben nem szereplő árut, illetve szolgáltatást jelöl meg, az – a Vt. 65. §-ának (5) bekezdése értelmében – az árujegyzék bővítésének minősül, amely a megújítási eljárásban sem engedhető meg.

A korlátozás lehetőségére vonatkozóan az SZTNH külön nyilatkozattételi felhívást a megújítási eljárásban nem bocsát ki; az ismertetett jogértelmezésről azonban a védjegyoltalom lejártáról szóló figyelmeztetésben tájékoztatja a lajstromba bejegyzett védjegyjogosultat, illetve annak képviselőjét. Ebből következően az ügyfél eltérő nyilatkozata hiányában a megújított védjegy oltalma az adott osztály betűrendes jegyzékében szereplő árukra és szolgáltatásokra terjed ki.”

A blog szerkesztője Mező Barnabás ügyvéd, aki jelenleg az Oppenheim Ügyvédi Iroda szellemitulajdon-védelemi csoportjának tagja.