Az Európai Bíróság irányt mutatott a humor és paródia útvesztőjében

szerzői jog paródia

Az Európai Unió Bírósága a C‑201/13. számú Deckmuyn ügyben hozott előzetes döntésében az Infosoc irányelv paródiával kapcsolatos rendelkezéseit értelmezte.

Az ügy tényállása szerint Johan Deckmyn úr (aki a Vlaams Belang flamand nacionalista párt tagja) 2011-ben olyan naptárakat osztott szét, amelyek címlapján az alábbi rajz szerepelt:

parodizált suske en wiske

Az állítólagos paródia - forrás: IPKat

A rajz hasonlított a belga Suske en Wiske képregénysorozat egyik darabjának Willebrord Vandersteen által készített rajzához:

eredeti suske en wiske

Az eredeti alkotás - forrás: IPKat

Az eredeti rajz e füzet egyik főszereplőjét fehér tunikába öltözve ábrázolja, amint pénzérméket szór az azokat összegyűjteni próbáló személyeknek. A naptárakon szereplő, módosított rajzon a fehér tunikába öltözött szereplőt Gent város polgármesterével, a pénzérméket összegyűjtő személyeket burkába öltözött, színes bőrű személyekkel helyettesítették.

A felperesek (Vandersteen jogutódjai és a kiadók) úgy ítélték meg, hogy a szóban forgó rajz és annak nyilvánossághoz közvetítése sérti szerzői jogaikat, emiatt beperelték Deckmyn urat illetve egy alapítványt (amely a párt pénzügyi “támogatója”), mert utóbbiak engedély nélkül használtak fel egy képregény borítót, és alakították át azt saját üzenetük közvetítéséhez. Az elsőfokú bíróság az említett rajz bármilyen formában történő felhasználásának abbahagyására kötelezte az alpereseket. Az alperesek fellebbeztek és a másodfokú eljárásban arra hivatkoztak, hogy a szóban forgó rajz politikai élcrajznak minősül, mely a belga szerzői jogi törvény szerint paródiának minősül és így kivételt képez a szerző kizárólagos jogai (így pl. az átdolgozás) alól. A felperesek szerint a paródiának meg kell felelnie bizonyos feltételeknek, amelyek a jelen ügyben nem teljesülnek, nevezetesen kritikus felhasználási céllal kell rendelkeznie, eredetiségről kell tanúskodnia, humoros célzatúnak kell lennie, az eredeti mű kifigurázásának szándéka kell, hogy vezesse, és nem veheti át ez utóbbi műnek a paródia megvalósításához feltétlenül szükségesnél nagyobb számú formai elemét. Ezen kívül a felperesek szerint a kérdéses rajz hátrányos megkülönböztetést sugalló üzenetet közvetít, mivel az eredeti műben előforduló szereplőket, akik összegyűjtötték a szétszórt érméket, az alapügyben szóban forgó rajzon lefátyolozott, színes bőrű személyekkel helyettesítették. A belga másodfokú bíróság az Infosoc irányelv paródiára vonatkozó rendelkezésének értelmezésével kapcsolatban az Európai Bírósághoz fordult, és a következő kérdéseket intézte a bírósághoz:

“1) Önálló uniós jogi fogalom‑e a »paródia« fogalma?

2) Amennyiben igen, úgy a paródiának meg kell‑e felelnie a következő feltételeknek vagy ismérveknek:

– eredeti, sajátos jellegről (eredetiség) kell tanúskodnia,

– mégpedig úgy, hogy a paródia ésszerűen ne legyen az eredeti mű szerzőjének tulajdonítható,

– szórakoztatásra vagy kigúnyolásra kell irányulnia, függetlenül attól, hogy az ennek során adott esetben kinyilvánított kritika az eredeti művet vagy valamely más dolgot vagy személyt érinti‑e,

– meg kell jelölni a parodizált mű forrását?

3) Meg kell‑e felelnie valamely műnek további feltételeknek vagy ismérveknek is ahhoz, hogy paródiának lehessen tekinteni?”

Az Európai Bíróság megállapította, hogy

  • - a paródia önálló uniós jogi fogalom;
  • - lényeges jellemzője egyrészt egy létező mű felidézése, bemutatva ugyanakkor az e műtől való érzékelhető eltéréseket, másrészt a humor vagy gúny kifejezése;
  • - ezzel szemben a paródiának nem kell eredeti, sajátos jellegről kell tanúskodnia, amely különbözik a parodizált eredeti műtől való érzékelhető eltérések bemutatásától;
  • - hasonlóan nem szükséges az, hogy az eredeti mű szerzőjétől eltérő személynek lehessen tulajdonítható;
  • - sem pedig az, hogy magára az eredeti műre irányuljon, vagy megjelölje a parodizált mű forrását.

Másodsorban a Bíróság hangsúlyozta azt, hogy a paródiára vonatkozó kivétel alkalmazásának tiszteletben kell tartania

  • - egyrészt az a szerzők és az egyéb jogosultak érdekei és jogai,
  • - másrészt az e kivételre hivatkozó személynek a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joga közötti megfelelő egyensúlyt.

Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapította azt, hogy ha a paródia hátrányos megkülönböztetést sugalló üzenetet közvetít (például azáltal, hogy hétköznapi szereplőket lefátyolozott és színes bőrű személyekkel helyettesít), a parodizált mű jogosultjainak főszabály szerint jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy művüket ne lehessen ilyen üzenettel kapcsolatba hozni.

Az InfoSoc-irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy paródia céljából szabad felhasználási lehetőséget vezessenek be jogrendszerükben. Meg kell jegyezni, hogy Belgiummal ellentétben Magyarország nem élt az Infosoc irányelvben nevesített lehetőséggel, a szerzői jogi törvény kifejezetten nem nevesíti a paródiát, mint szabad felhasználási esetet, noha a 16/08-as SZJSZT vélemény utal arra, hogy a paródia kifejezett törvényi rendelkezés nélkül is a szerzői jog egyik korlátjának tekinthető. A fenti döntés is megerősíti ezt, de korlátot is szab, e szabad felhasználási eset nem alkalmazható, ha hátrányos megkülönböztetést sugalló üzenetet közvetít.

Print Friendly
Share and Enjoy

    Comments are closed.