Cikkajánló: “Csipkerózsika vagy zombi? Szunnyadó védjegyek Magyarországon és az Európai Unióban”

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb, decemberi számában “Csipkerózsika vagy zombi? Szunnyadó védjegyek Magyarországon és az Európai Unióban” címmel megjelent László Áron kollégmmal közösen írt cikkünk.

A cikkben részletezzük, hogy a magyar és az európai uniós védjegyrendszerben különféle jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a jogosult megszakítás nélkül öt éven keresztül elmulasztja védjegye használatát. Mivel azonban a védjegy oltalma mindaddig fennáll, amíg az illetékes szerv a megszűnését meg nem állapítja, sok olyan védjegy szerepel a védjegylajstromban, amelyek esetében a használat hiánya miatti megszűnés megállapításának lehetne helye. Ezeket a védjegylajstromban szereplő, de valójában nem használt és így a megszűnés megállapításával fenyegetett védjegyeket nevezhetjük “alvó” vagy szunnyadó védjegyeknek”

A cikk végigköveti, hogy az európai uniós és a magyar jogszabályok milyen más választ adnak arra az esetre, ha a szunnyadó védjegy használatát újrakezdik, és az ily módon “feltámasztott” védjegy jogosultja e védjegy alapján egy későbbi – azonos vagy összetéveszthető – védjeggyel szemben fellép. A cikk teljes egészében a következő linken tekinthető meg.

Védjegyportfóliók – fontos változások várhatóak

Ha a bejelentő

  • 2012. június 22. napja előtt szerzett európai uniós védjegyoltalmat vagy az Európai Uniót megjelölő nemzetközi védjegyoltalmat, és
  • az oltalom terjedelmét a nizzai osztályozásban szereplő fejezetcím alapján határozta meg,

az Európai Unió Védjegy Rendeletének 28. cikk (8) bekezdése alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala részére benyújtott nyilatkozatban tisztázhatja, hogy a bejelentés napján a nizzai osztályozás szerinti fejezetcím szó szerinti jelentésén kívül eső áruk és szolgáltatások tekintetében is kért védjegyoltalmat. Amennyiben a jogosult nem él e lehetőséggel, az oltalom terjedelme a nizzai osztályozás fejezetcímében foglaltak szó szerinti jelentésére korlátozódik.

E nyilatkozat benyújtására szolgáló határidő 2016 szeptember 24-én jár le.

 

 

 

Az Apple mintaüzleteinek kialakítása lehet védjegy. De mire jó ez?

Az Apple mintaüzletei kialakítását tervrajzként ábrázolta egyik védjegybejelentésében, de mivel az eljáró német hivatal számára kérdéses volt, hogy bejelentett megjelölés oltalmazható-e védjegyként, a német hivatal jogértelmezés végett az Európai Unió Bíróságához fordult. Bár a bíróság a júliusban meghozott előzetes döntésében az Apple számára kedvező döntést hozott, a döntés számos  kérdést vet fel a védjegy alapján történő jogérvényesítéssel kapcsolatban.

Az alapügy szerint 2010-ben az Apple az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatalánál védjegyoltalmat szerzett a mintaüzleteinek („flagship stores”) színes (többek között a metálszürke és a világosbarna színeket tartalmazó) tervrajzának ábrázolásából álló, alábbi térbeli védjegyre:

apple flagship store trademark

Az Interflora ügy – az angol bíró szerint a M & S bitorolt

A blogon korábban már röviden ismertetésre került az Interflora ügyben született előzetes döntés. Az előzetes döntésben az Európai Bíróság a védjegyek Google Adwords hirdetés keretében történő használatával foglalkozott.

Emlékeztetőül, az ügy tényállása szerint mind a felperes (az Interflora Inc.), mind az alperes (a Marks & Spencer plc., a továbbiakban: M & S), virágküldő szolgáltatást üzemeltet. Az alperes az „AdWords” reklámszolgáltatás keretében kiválasztotta az „Interflora” kulcsszót, valamint e kulcsszó kisebb eltérésekkel képzett változatait, továbbá az Interflora szót tartalmazó kifejezéseket (mint például „Interflora Flowers”, „Interflora Delivery”, „Interflora.com”, „Interflora.co.uk”). Amikor valamely internethasználó a Google keresőmotorjába az „interflora” szót vagy az említett valamely kifejezést írta be, akkor az alperes hirdetése jelent meg a „szponzorált linkek” rovatban.

A közösségi védjegyrendszer tervezett reformja – előadás

A szellemi tulajdon világnapját a WIPO vezette be 2000-ben. Anno azért esett április 26-ra a választás, mert 1970. április 26-án lépett hatályba a WIPO-t létrehozó szerződés.

A szellemi tulajdon világnapja tiszteletére a SZTNH hagyományosan szakmai rendezvény rendez, mely idén is megrendezésre került.

A rendezvény egyik előadása a közösségi védjegyrendszer tervezett reformjának legfontosabb elemeit (a közösségi védjegy irányelv és rendelet tervezett változásait) mutatta be. Dr. Gonda Imre és László Áron előadása az alábbi képre kattintva megtekinthető:

Cikkajánló – A forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdései

Hogyan használhatja a forgalmazó vagy viszonteladó a védjegyjogosult védjegyét fizikai formában, használhatja-e ezenkívül cégnévként, kereskedelmi névként, illetve hogyan használhatja internetes meg jelenése során, regisztrálhat-e védjegyet tartalmazó doménnevet, feltüntetheti-e szóként vagy ábrás formában a védjegyet a honlapján, illetve használhatja-e a védjegyet a honlap metaelemeiben vagy Google AdWords-hirdetésben.

A fentiek mind olyan kérdések, amelyekkel a gyakorlat során számos alkalommal találkozunk. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb számában (2013/2. szám) megjelent a kollégámmal, László Áron ügyvéddel közösen írt cikkünk, mely a forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdéseit boncolgatja illetve a hatályos magyar és európai gyakorlatot elemezve megpróbál válaszolni a fenti kérdésekre.

A cikk a “Publikációk” menüpont alatt, vagy a következő linkre kattintva megtekinthető.

A saját védjegy sem véd meg a védjegybitorlástól?

2013. február 21-én megjelent az Európai Bíróság C‑561/11. számú ügyben (Fédération Cynologique Internationale v. Federación Canina Internacional de Perros de Pura Raza) született előzetes döntése. Az alapügy tényállásáról és Mengozzi főtanácsnok indítványáról a blogon már korábban beszámoltam. A főtanácsnok – megerősítve a Celeya ügyben tett megállapításait – arra az álláspontra helyezkedett, hogy adott esetben a saját védjegy se jelent feltétlenül védelmet a védjegybitorlási eljárásban, nem szükséges a bitorlás megállapíthatóságához a védjegybitorlási eljárás alapjául szolgáló védjegy elsőbbségénél későbbi, de azzal összetéveszthető védjegy előzetes törlése.

Pont kerülhet a BUD ügy végére?

A Törvényszék a T-225/06. RENV., T-255/06. RENV., T-257/06. RENV. és T-309/06. RENV. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletével teljes egésében elutasította a Budějovický Budvar által benyújtott kereseteket.

Az ügy előzménye, hogy 1996-ban az Anheuser-Busch amerikai sörgyár védjegybejelentési kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz a BUD megjelölés lajstromozása iránt. A bejelentés ellen a Budějovický Budvar cseh sörgyár felszólalást nyújtott be.

Felszólalásainak alátámasztására a cseh vállalat a Lisszaboni Megállapodás alapján Franciaországra, Olaszországra és Portugáliára kiterjedő hatállyal, másrészt Ausztriában az Ausztria és az egykori Csehszlovákia között létrejött kétoldalú szerződések alapján oltalomban részesülő „bud” megjelölésre hivatkozott. Az OHIM BoA elutasította a felszólalást, mellyel szemben a cseh sörgyár fellebbezett.

Adwords és védjegy újra – az Interflora ügy

Az Interflora ügyben az Európai Bíróság a Google és Bergpechte ügyekhez hasonlóan fontos megállapításokat tett a védjegyek Google Adwords hirdetés keretében történő használatával kapcsolatban.

Az ügy tényállása szerint a felperes Interflora Inc. társaság nemzetközi virágküldő hálózatot üzemeltetett, az alperes, a Marks & Spencer plc. (a továbbiakban: M & S), szintén virágok értékesítését és kézbesítését végezte. Az alperes az „AdWords” reklámszolgáltatás keretében kiválasztotta az „Interflora” kulcsszót, valamint e kulcsszó kisebb eltérésekkel képzett változatait, továbbá az Interflora szót tartalmazó kifejezéseket (mint például „Interflora Flowers”, „Interflora Delivery”, „Interflora.com”, „Interflora.co.uk”). Amikor valamely internethasználó a Google keresőmotorjába az „interflora” szót vagy az említett valamely kifejezést írta be, akkor az alperes egyik hirdetése jelent meg a „szponzorált linkek” rovatban. Az eljáró angol bíróság az eljárás felfüggesztése mellett döntött és az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntésért. Az eljáró angol bíróság a következő kérdéseket intézte az Európai Bírósághoz:

Saját védjegy esetén is marasztalhatnak bitorlásban?

A Juzgado de lo Mercantil n. 1 de Alicante spanyol bíróság érdekes kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását, nevezetesen, hogy lehetséges-e védjegybitorlási perben marasztalni azt az alperest, aki a felperesnél későbbi, lajstromozott védjeggyel rendelkezik.

2012. november 15-én megszületett Mengozzi főtanácsnok véleménye a C‑561/11 számú eljárásban, amely erre a kérdésre igennel válaszolt.

Az alapügy felperese, a Fédération Cynologique Internationale (a továbbiakban: FCI), egy, 1911‑ben a kinológia támogatása céljából létrehozott nemzetközi egyesület, mely a következő 2005. június 28‑án bejelentett és 2006. július 5‑én lajstromozott védjegy jogosultja a 35., 41., 42. és 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében: