Pont kerülhet a BUD ügy végére?

A Törvényszék a T-225/06. RENV., T-255/06. RENV., T-257/06. RENV. és T-309/06. RENV. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletével teljes egésében elutasította a Budějovický Budvar által benyújtott kereseteket.

Az ügy előzménye, hogy 1996-ban az Anheuser-Busch amerikai sörgyár védjegybejelentési kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz a BUD megjelölés lajstromozása iránt. A bejelentés ellen a Budějovický Budvar cseh sörgyár felszólalást nyújtott be.

Felszólalásainak alátámasztására a cseh vállalat a Lisszaboni Megállapodás alapján Franciaországra, Olaszországra és Portugáliára kiterjedő hatállyal, másrészt Ausztriában az Ausztria és az egykori Csehszlovákia között létrejött kétoldalú szerződések alapján oltalomban részesülő „bud” megjelölésre hivatkozott. Az OHIM BoA elutasította a felszólalást, mellyel szemben a cseh sörgyár fellebbezett. A Törvényszék 2008-as ítéletével hatályon kívül helyezte az OHIM azon határozatait, amelyek elutasították a cseh sörgyár felszólalásait. E döntéssel szemben az Anheuser-Busch fellebbezést nyújtott be a Törvényszék ítélete ellen Bírósághoz, amely azt hatályon kívül helyezte, így az ügy visszakerült a Törvényszék elé. A Bíróság döntésében megállapította, hogy a valamelyik tagállamban oltalom alatt álló földrajzi jelzés kizárólag akkor képezheti akadályát egy közösségi védjegy lajstromozásának, ha azt e tagállam területének jelentős részén, kellően jelentős mértékű kereskedelmi forgalomban ténylegesen használják. A Törvényszéknek tehát azt kellett a jelen ügyben megvizsgálnia, hogy a „bud” eredetmegjelölésnek a Budějovický Budvar általi használata akadályát képezheti-e az Anheuser-Busch védjegybejelentésének.

A Törvényszék a jelenlegi ítéletében először is azt állapította meg, hogy a T/309/06. RENV. sz. ügyben a Budějovický Budvar nem terjesztett elő az Anheuser-Busch által tett közösségi védjegybejelentés napjánál, azaz 1996. április 1-jénél korábbi és a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használatra vonatkozó bizonyítékot. A Törvényszék ezért ebben az ügyben elutasította a keresetet.

A Törvényszék ezt követően a többi ügyben rámutatott arra, hogy a cseh sörgyár több számlát mutatott be az OHIM előtt annak igazolására, hogy a „bud” megjelölést ténylegesen használták Franciaországban. E tekintetben a Törvényszék megállapította, hogy bizonyos számlákat ki kell zárni a vizsgálat köréből, mivel azokat az érintett közösségi védjegy bejelentésének napjánál később állították ki. A Törvényszék azt is kimondta, hogy a többi bemutatott számla igen korlátozott mennyiségre vonatkozik, és a kapcsolódó szállítások legfeljebb három franciaországi városra – Thiais, Lille és Strasbourg városára – korlátozódtak. Ilyen körülmények között a Törvényszék azt állapította meg, hogy a megjelöléseknek a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használatára vonatkozó feltétel Franciaország vonatkozásában nem teljesült.

A Törvényszék hasonlóképpen arra is rámutatott, hogy a Budějovický Budvar által a „bud” megjelölés tényleges használatának igazolására vonatkozóan bemutatott dokumentumok mind mennyiség, mind forgalom tekintetében igen gyenge ausztriai értékesítést mutatnak. Ráadásul bár a cseh sörgyár az e megjelöléssel ellátott söröket több osztrák városban is értékesítette, a Bécsen kívüli eladások elhanyagolható mennyiséget képviselnek. A Törvényszék ebből arra következtetett, hogy a megjelöléseknek a helyi jelentőségűt meghaladó mértékű kereskedelmi forgalomban történő használatára vonatkozó feltétel Ausztria vonatkozásában sem teljesült.

Ennek megfelelően a Törvényszék a 2013. január 22-én született ítéletével teljes egészében elutasította a cseh sörgyár keresetét.

A Törvényszék sajtóközleménye magyar nyelven itt elérhető.

A Budějovický Budvar logója

 

A Budweiser logója

 

A blog szerkesztője Mező Barnabás ügyvéd, aki jelenleg az Oppenheim Ügyvédi Iroda szellemitulajdon-védelmi csoportjának tagja.