Jogi szabályozás

—1. TRIPS : nyilvánosságra nem hozott adatok védelme fejezet – sajátságos fogalom meghatározás —a tagállamokat kötelezi jogalkotás tekintetében —oltalmat kell biztosítani a nyilvánosságra nem hozott információnak, lehetőséget kell adni arra, hogy megakadályozzák az olyan jogosan az ellenőrzés alatt tartott információ nyilvánosságra kerülését, amely: —titkos abban az értelemben, hogy mint egységes egész vagy elemei bármely megjelenése vagy összeállítása nem ismert, vagy könnyen nem ismerhető meg az adott olyan körökben mozgó személyek számára, akik rendes körülmények között az adott információval foglalkoznak; —kereskedelmi értékkel rendelkezik, mivel titkos; —az adatok feletti ellenőrzésre jogosult személy az információ titokban tartása érdekében ésszerű lépést tett (39. cikk).

—2. Ptk. 86. § (4), 87. § (1) Ptké. 4. § (1)

„86.§ (4) A személyeket védelem illeti meg a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében is. A védelmi idő kezdetét és tartamát jogszabály határozza meg.

87. § (1) Akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik – a külön jogszabályban meghatározott védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

Ptké 4. § (1) A személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik tekintetében a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig illeti meg a védelem.”

—vagyoni értékű —műszaki, szervezési, gazdasági ismeretek és tapasztalatok —a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítástól a közkinccsé válásig tart oltalma (relatív titkosság) —a védelem bármely engedély nélküli hasznosításra kiterjed, nincs jogszabályi kivétel, de a bírói gyakorlatban a független visszafejtés kivétel – az oltalom nem véd az önálló fejlesztéssel szemben —szankciórendszer —személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók —elért vagyoni eredményben való részeltetés követelése (≠ gazdagodás visszatérítésével! ) —A vagyoni előnyben részeltetés objektív, nem felróhatóságon alapul. —A gazdagodás visszatérítése a teljes vagyoni előny visszatérítését jelenti, nemcsak egy részének „átadását”. —A gazdagodás visszatérítését akkor is lehet követelni, ha a hasznosítás nem eredményezett vagyoni előnyt, mert minimuma az a fiktív díj, amelyet akkor fizetett volna az alperes, ha engedélyt szerzett volna a titok hasznosítására.

—3. A kartelljogban a know-how fogalom: —a know-how fogalmát és forgalomképességét a technológiaátadási megállapodások kartelltilalom alóli csoportmentesítéséről szóló 772/2004/EK rendelet is szabályozza. —Ez a rendelet csak a licenciadó és licenciavevő közötti technológiaátadási szerződések feltételeire vonatkozik. A technológiaátadási megállapodások fogalma felöleli a pl. a know-how felhasználási szerződéseket. —Fogalma itt: —”know-how”: tapasztalatból és ismételt alkalmazásból származó, nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek, amelyek —titkosak, azaz nem közismertek vagy könnyen hozzáférhetők; —lényegesek, azaz a szerződés szerinti termékek előállításához fontosak és hasznosak; valamint —azonosítottak, azaz kellően átfogó módon leírtak ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy a know-how megfelel a titkosság és a lényegesség követelményének;

—Hasonló tárgyú szabályozás: —330/2010/EU rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról E rendelet alkalmazásában „know-how”: a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált nem szabadalmazott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese: ebben az összefüggésben „titkos” alatt kell érteni, hogy a know-how nem ismert széles körben, illetve nem könnyen hozzáférhető; a „lényeges” kifejezés azt jelenti, hogy a know-how jelentős és hasznos a vevő számára a szerződés szerinti áruk vagy szolgáltatások felhasználásához, eladásához vagy viszonteladásához; az „azonosított” azt jelenti, hogy a know-how-ról kellően átfogó ismertetés áll rendelkezésre, amelynek alapján megállapítható, hogy a know-how kimeríti a titkosság és lényegesség ismérveit

—A magyar belső jogban: —A 86/1999 Korm. rendelet a technológia-átadási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alól történő mentesítéséről: nem az EK rendelet fogalom-meghatározását használják, hanem a Ptk-ra utalnak. —205/2011 (X.7) Korm. Rendelet is bevezet egy fogalmat: a know-how: a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált, iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló olyan gyakorlati ismeret vagy azok olyan együttese, a) amely széles körben nem ismert, illetve könnyen nem hozzáférhető, b) amely a vevő számára a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás felhasználásához, eladásához vagy viszonteladásához jelentős és hasznos, továbbá, c) amelyről az a) és b) pontban foglalt ismérvek megállapítását lehetővé tevő kellően átfogó ismertetés rendelkezésre áll; —Problematikus: „iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló”, míg az EK rendelet „nem szabadalmaztatott” fordulattal él

—4. Titokvédelmi szabályok —4.1 Ptk. 81. § (2) (üzleti titok):

„üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult – ide nem értve a magyar államot – jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.”

—A személyhez fűződő jogok körében szabályozza a Ptk. —A Tpvt. is a Ptk. titokfogalmát használja, de a Tpvt. szabályai speciálisak a Ptk.-hoz képest – piaci magatartások esetében a Tpvt. alkalmazandó (ez egyben tágabb szankciórendszert is jelent) —Fogalmi elemek: —A jogosulti érdekek védelme (fennáll, ha van vagyoni értéke az információnak és az információ nem közkincs —Szükséges intézkedések megtétele (különösen: szabályzatok, szerződések) —Példák: energia ital recept (BDT2006.1492), ügyfélkör (BDT2002.711)

—4.2 Versenytörvény (1996. évi LVII. tv.) 4. §

„Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.

(2) Üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzésének minősül az is, ha az üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a vele – a titok megszerzése idején vagy azt megelőzően – bizalmi viszonyban vagy üzleti kapcsolatban álló személy közreműködésével szerezték meg.

(3) E törvény alkalmazásában

a) üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni;

b) bizalmi viszony különösen a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony és a tagsági viszony;

c) üzleti kapcsolat az üzletkötést megelőző tájékoztatás, tárgyalás, ajánlattétel akkor is, ha azt nem követi szerződéskötés.”

—Jogsértés esetén a Tpvt. szankcióit kell alkalmazni, amely kedvezőbb a sértett vállalkozás számára, nemcsak a jogsértés megállapítását, eltiltást, kártérítést lehet követelni, hanem a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését is.

—A titokvédelem és a know-how  védelmének kapcsolata —A know-how az üzleti titok egy elkülönítendő fajtája. —Az üzleti titok védelmének célja, hogy a piaci szereplők ne szerezhessenek akként versenyelőnyt, hogy tisztességtelen módon megszerzik más vállalkozás üzleti titkát és kihasználják annak erőfeszítését  az üzleti titkot képező információ, tudás, ismeret kidolgozásában vagy az üzleti titok közzétételével lerontsák annak értékét. —Nem teljesen egymásnak megfeleltethető jogi fogalmak —a know how-nak nem feltétele, hogy a titokban tartás érdekében a jogosult a titokban tartáshoz szükséges lépéseket megtegye —Megkülönböztetünk gyártási (tisztán technikai jellegű, a K+F-re, gyártásra vonatkozó információk) illetve kereskedelmi titkot (üzleti információk) – valamint adatot, tény, ismeretet —a know how ismeret, titok pedig lehet tény, adat is —a know how elsősorban gyártási ismeret

—Elhatárolás: a know-how védelme és a titokvédelem —A know-how tárgya mindig ismeret (tapasztalat), tehát benne szellemi teljesítmény van, de rendeltetése a vagyoni forgalomban való részvétel, a hasznosítás másnak történő engedélyezése (know-how licencia szerződés)        ezért elkülönül  a szellemi teljesítményt nem jelentő, kereskedelmi titoktól. —A bírói gyakorlat szerinti fogalom: „a know-how alapvetően gazdasági, műszaki, szervezési ismeret és tapasztalat, a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, oltalom addig illeti meg, amíg közkinccsé nem válik, másra átruházható, forgalomképes. Értékét a korlátozott hozzáférhetősége adja, tudása másokkal szemben előnyt jelent. Az ismeret lehet titkos, de lehet, hogy nem az, csak az ismeretek speciális szempontok szerinti csoportosítása olyan mennyiségű munkaráfordítást igényel, amely miatt a felhasználni kívánó számára előnyösebb a kész ismeret megszerzése (szerződés útján), mint a saját kutatásban való előállítás.” (BH1992.257) Szemben a titok fogalmával, nem feltétele, hogy a titokban tartása érdekében a jogosult  a szükséges intézkedéseket megtegye.

—5. Az új Ptk-ban valószínűleg változni fog a fogalma —Az üzleti titok körében lesz szabályozva (2:47. §)

„Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden vagyoni értéket képviselő, nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése, vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzése érdekében a vele jogszerűen rendelkező jogosult az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtette.

(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez

a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy

b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybe vett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján

jutott hozzá.

(3) az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot  vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.”

Print Friendly
Share and Enjoy

    Comments are closed.