Cikkajánló: “Csipkerózsika vagy zombi? Szunnyadó védjegyek Magyarországon és az Európai Unióban”

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb, decemberi számában “Csipkerózsika vagy zombi? Szunnyadó védjegyek Magyarországon és az Európai Unióban” címmel megjelent László Áron kollégmmal közösen írt cikkünk.

A cikkben részletezzük, hogy a magyar és az európai uniós védjegyrendszerben különféle jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a jogosult megszakítás nélkül öt éven keresztül elmulasztja védjegye használatát. Mivel azonban a védjegy oltalma mindaddig fennáll, amíg az illetékes szerv a megszűnését meg nem állapítja, sok olyan védjegy szerepel a védjegylajstromban, amelyek esetében a használat hiánya miatti megszűnés megállapításának lehetne helye. Ezeket a védjegylajstromban szereplő, de valójában nem használt és így a megszűnés megállapításával fenyegetett védjegyeket nevezhetjük “alvó” vagy szunnyadó védjegyeknek”

A cikk végigköveti, hogy az európai uniós és a magyar jogszabályok milyen más választ adnak arra az esetre, ha a szunnyadó védjegy használatát újrakezdik, és az ily módon “feltámasztott” védjegy jogosultja e védjegy alapján egy későbbi – azonos vagy összetéveszthető – védjeggyel szemben fellép. A cikk teljes egészében a következő linken tekinthető meg.

Védjegyportfóliók – fontos változások várhatóak

Ha a bejelentő

  • 2012. június 22. napja előtt szerzett európai uniós védjegyoltalmat vagy az Európai Uniót megjelölő nemzetközi védjegyoltalmat, és
  • az oltalom terjedelmét a nizzai osztályozásban szereplő fejezetcím alapján határozta meg,

az Európai Unió Védjegy Rendeletének 28. cikk (8) bekezdése alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala részére benyújtott nyilatkozatban tisztázhatja, hogy a bejelentés napján a nizzai osztályozás szerinti fejezetcím szó szerinti jelentésén kívül eső áruk és szolgáltatások tekintetében is kért védjegyoltalmat. Amennyiben a jogosult nem él e lehetőséggel, az oltalom terjedelme a nizzai osztályozás fejezetcímében foglaltak szó szerinti jelentésére korlátozódik.

E nyilatkozat benyújtására szolgáló határidő 2016 szeptember 24-én jár le.

 

 

 

Az Apple mintaüzleteinek kialakítása lehet védjegy. De mire jó ez?

Az Apple mintaüzletei kialakítását tervrajzként ábrázolta egyik védjegybejelentésében, de mivel az eljáró német hivatal számára kérdéses volt, hogy bejelentett megjelölés oltalmazható-e védjegyként, a német hivatal jogértelmezés végett az Európai Unió Bíróságához fordult. Bár a bíróság a júliusban meghozott előzetes döntésében az Apple számára kedvező döntést hozott, a döntés számos  kérdést vet fel a védjegy alapján történő jogérvényesítéssel kapcsolatban.

Az alapügy szerint 2010-ben az Apple az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatalánál védjegyoltalmat szerzett a mintaüzleteinek („flagship stores”) színes (többek között a metálszürke és a világosbarna színeket tartalmazó) tervrajzának ábrázolásából álló, alábbi térbeli védjegyre:

apple flagship store trademark

Az Interflora ügy – az angol bíró szerint a M & S bitorolt

A blogon korábban már röviden ismertetésre került az Interflora ügyben született előzetes döntés. Az előzetes döntésben az Európai Bíróság a védjegyek Google Adwords hirdetés keretében történő használatával foglalkozott.

Emlékeztetőül, az ügy tényállása szerint mind a felperes (az Interflora Inc.), mind az alperes (a Marks & Spencer plc., a továbbiakban: M & S), virágküldő szolgáltatást üzemeltet. Az alperes az „AdWords” reklámszolgáltatás keretében kiválasztotta az „Interflora” kulcsszót, valamint e kulcsszó kisebb eltérésekkel képzett változatait, továbbá az Interflora szót tartalmazó kifejezéseket (mint például „Interflora Flowers”, „Interflora Delivery”, „Interflora.com”, „Interflora.co.uk”). Amikor valamely internethasználó a Google keresőmotorjába az „interflora” szót vagy az említett valamely kifejezést írta be, akkor az alperes hirdetése jelent meg a „szponzorált linkek” rovatban.

A közösségi védjegyrendszer tervezett reformja – előadás

A szellemi tulajdon világnapját a WIPO vezette be 2000-ben. Anno azért esett április 26-ra a választás, mert 1970. április 26-án lépett hatályba a WIPO-t létrehozó szerződés.

A szellemi tulajdon világnapja tiszteletére a SZTNH hagyományosan szakmai rendezvény rendez, mely idén is megrendezésre került.

A rendezvény egyik előadása a közösségi védjegyrendszer tervezett reformjának legfontosabb elemeit (a közösségi védjegy irányelv és rendelet tervezett változásait) mutatta be. Dr. Gonda Imre és László Áron előadása az alábbi képre kattintva megtekinthető:

Cikkajánló – A forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdései

Hogyan használhatja a forgalmazó vagy viszonteladó a védjegyjogosult védjegyét fizikai formában, használhatja-e ezenkívül cégnévként, kereskedelmi névként, illetve hogyan használhatja internetes meg jelenése során, regisztrálhat-e védjegyet tartalmazó doménnevet, feltüntetheti-e szóként vagy ábrás formában a védjegyet a honlapján, illetve használhatja-e a védjegyet a honlap metaelemeiben vagy Google AdWords-hirdetésben.

A fentiek mind olyan kérdések, amelyekkel a gyakorlat során számos alkalommal találkozunk. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb számában (2013/2. szám) megjelent a kollégámmal, László Áron ügyvéddel közösen írt cikkünk, mely a forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdéseit boncolgatja illetve a hatályos magyar és európai gyakorlatot elemezve megpróbál válaszolni a fenti kérdésekre.

A cikk a “Publikációk” menüpont alatt, vagy a következő linkre kattintva megtekinthető.

Pont kerülhet a BUD ügy végére?

A Törvényszék a T-225/06. RENV., T-255/06. RENV., T-257/06. RENV. és T-309/06. RENV. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletével teljes egésében elutasította a Budějovický Budvar által benyújtott kereseteket.

Az ügy előzménye, hogy 1996-ban az Anheuser-Busch amerikai sörgyár védjegybejelentési kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz a BUD megjelölés lajstromozása iránt. A bejelentés ellen a Budějovický Budvar cseh sörgyár felszólalást nyújtott be.

Felszólalásainak alátámasztására a cseh vállalat a Lisszaboni Megállapodás alapján Franciaországra, Olaszországra és Portugáliára kiterjedő hatállyal, másrészt Ausztriában az Ausztria és az egykori Csehszlovákia között létrejött kétoldalú szerződések alapján oltalomban részesülő „bud” megjelölésre hivatkozott. Az OHIM BoA elutasította a felszólalást, mellyel szemben a cseh sörgyár fellebbezett.

Saját védjegy esetén is marasztalhatnak bitorlásban?

A Juzgado de lo Mercantil n. 1 de Alicante spanyol bíróság érdekes kérdésben kérte az Európai Bíróság állásfoglalását, nevezetesen, hogy lehetséges-e védjegybitorlási perben marasztalni azt az alperest, aki a felperesnél későbbi, lajstromozott védjeggyel rendelkezik.

2012. november 15-én megszületett Mengozzi főtanácsnok véleménye a C‑561/11 számú eljárásban, amely erre a kérdésre igennel válaszolt.

Az alapügy felperese, a Fédération Cynologique Internationale (a továbbiakban: FCI), egy, 1911‑ben a kinológia támogatása céljából létrehozott nemzetközi egyesület, mely a következő 2005. június 28‑án bejelentett és 2006. július 5‑én lajstromozott védjegy jogosultja a 35., 41., 42. és 44. osztályba tartozó áruk és szolgáltatások tekintetében:

Védjegy AdWords hirdetésben történő használata – a BergSpechte ügy

Az IP Law blogon új rovat indul, melynek célja, hogy az utóbbi évek IP-vel kapcsolatos előzetes döntéseit vegye számba, ugyanis az Európai Bíróság ezen határozatai kötelezők nemcsak az előzetes döntéshozatal iránti kérelmet kezdeményező nemzeti bíróság, hanem a tagállamok valamennyi bírósága számára is. A sorozat különös hangsúlyt fektet a védjegyekkel kapcsolatos előzetes döntésekre.

A sorozat első tagjaként a C-278/08. számú Bergspecthe ügyet mutatom be. Az alapügy tényállása szerint a felperes (a Die BergSpechte Outdoor Reisen und Alpinschule Edi Koblmüller GmbH) a jogosultja az alábbi osztrák védjegynek a 25. osztályában tartozó áruk, különösen ruházati cikkek, a 39. osztályba tartozó szolgáltatások, különösen utazások szervezése és a 41. osztályba tartozó szolgáltatások (nevelés, oktató tanfolyamok, sport‑ és kulturális tevékenységek) vonatkozásában:

A forgalmazói védjegyhasználat aspektusai – a Royal Canin bolt ügy

A blogon már korábban jelent meg egy bejegyzés a forgalmazói védjegyhasználat kérdéseivel kapcsolatban. László Áron összefoglalója szerint az alapprobléma a forgalmazói és a védjegy-jogosulti érdek ütközése. Nevezetesen a védjegyjogosultnak kizárólagos joga a védjegy használatára, a forgalmazók pedig rendszerint azzal védekeznek, hogy egyrészt mivel ők árulják a védjegyjogosultak eredeti termékeit, valamilyen módon meg kell nevezniük azokat, ehhez pedig szükségszerű, hogy használják a védjegyet, másrészt a termékeket jogszerű módon, esetleg magától a védjegyjogosulttól vásárolták meg, így az eladások fokozása a védjegyjogosultnak is érdeke, a védjegyjogosult bevételeit is növeli.

A forgalmazói védjegyhasználat jogszerű módjával kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla 2012. május 12. napján egy jelentős és iránymutató jellegű döntést hozott. Az ügy tényállása a következő volt:

A felperes volt a jogosultja a következő ábrás közösségi védjegynek a 31. osztályában állati tápok, termékek illetve a 35. osztályában állateledelek és állatoknak való árucikkek kiskereskedelmi értékesítése szolgáltatás vonatkozásában.

Eredeti Royal Canin logó