Keyword advertising és a védjegybitorlás

Napjainkban, amikor valami után kutatunk a neten, legtöbben a Google keresőmotorját használjuk. A Google keresési mezőjébe begépelünk egy vagy több szót, a keresőmotor a szavaknak leginkább megfelelőnek tűnő weboldalakra mutató linkeket jeleníti meg csökkenő fontossági sorrendben. Ilyen esetben „természetes” keresési eredményről van szó.

Ezenkívül a Google „AdWords” elnevezésű fizetett reklámszolgáltatása lehetővé teszi, hogy amennyiben kiválasztunk egy vagy több kulcsszót, az e szavak és az internethasználó által a keresőmotorba bevitt szavak közötti egyezés esetén a weboldalára mutató promóciós link jelenjen meg. E promóciós link a „szponzorált linkek” rovatban, a képernyő jobboldali részén, a természetes találatoktól jobbra, vagy pedig a képernyő felső részén, az említett találatok fölött jelenik meg.

De ez hogyan kapcsolódik egy védjegyoltalomhoz? Bizonyos esetben egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata védjegybitorlást valósíthat meg!
Mind a magyar védjegytörvény, mind a közösségi védjegyrendelet szerint a védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel

  1. a) azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
  2. b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

Ahogyan azt az Európai Bíróság a C‑236/08–C‑238/08. sz., Google France és Google ügyben megállapította, a hirdető által internetes reklámszolgáltatás keretében kulcsszóként kiválasztott megjelölés használata gazdasági tevékenység körében történő használatnak minősül.

De a védjegy jogosultja csak abban az esetben léphet fel a védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés használatával szemben, ha az valamennyi, a fentiekben és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott feltételt kielégíti.

Amikor harmadik fél valamely védjeggyel azonos megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonos áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában, a védjegyjogosult csak akkor jogosult e használatot megtiltani, ha az veszélyezteti a védjegy valamely funkcióját, hasonló szolgáltatások esetében pedig csak akkor léphet fel, ha fennáll az összetévesztés veszélye.

Valamely megjelölés kizárólag akkor azonos valamely védjeggyel, ha módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a védjegyet alkotó valamennyi elemet, vagy ha egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket rejt magában, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét.

A védjegy funkciójának sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e funkciók között nem csupán a védjegy alapvető funkciója szerepel, amely abban áll, hogy szavatolja a fogyasztók számára az általa megjelölt áruk vagy szolgáltatások származását hanem annak egyéb funkciói is, mint például az ezen áruk vagy szolgáltatások minőségének szavatolása, vagy a kommunikációval, a befektetésekkel, illetve a reklámmal kapcsolatos funkciók is.

A származásjelző funkciót illetően annak eldöntése, hogy sérti‑e a védjegy e funkcióját, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy hirdetését mutatják, az az említett hirdetés megjelenítésének módjától függ.

Sérül a védjegy származásjelző funkciója, ha a hirdetés nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak megállapítását, hogy a hirdetésben szereplő áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, ahhoz gazdaságilag kapcsolódó vállalkozástól vagy pedig ellenkezőleg, harmadik féltől származnak‑e. Továbbá akkor is sérül ez a funkció, ha harmadik fél hirdetése azt sugallja, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn e harmadik fél és a védjegyjogosult között.

Az összetéveszthetőség értékelésével kapcsolatban megállapítható, hogy fennáll az összetévesztés veszélye, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy olyan hirdetését mutatják, amely nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak felismerését, hogy a hirdetésben említett áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, illetve ahhoz gazdaságilag kapcsolt vállalkozástól, vagy ellenkezőleg, harmadik személytől származnak‑e.

A fentiek alapján az a világos következtetés vonható le, hogy mind a magyar, mind a közösségi jogszabály alapján egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata bizonyos esetben védjegybitorlást valósíthat meg.

További érdekes közösségi jogesetek olvashatók itt és itt.

 

A blog szerkesztője Mező Barnabás ügyvéd, aki jelenleg az Oppenheim Ügyvédi Iroda szellemitulajdon-védelmi csoportjának tagja.