Warning! Misleading payment requests!

Dear English speaking readers!

I kindly inform you that several IP owner has received misleading mails appear to be official from certain companies requesting payment for IP services. These mails appear to be official invoices in connection with patent, trademark or design applications. Please note that the companies actually offer an entry into a non official database as a service.

These services are not connected and have no legal effect with any official trade mark, patent, or design registration services provided by the Hungarian Patent Office, World Intellectual Property Organization, Office for Harmonization on the Internal Market or European Patent Office, there is no obligation to pay!

If you have any doubt please visit the following websites:

The warning of WIPO
click here

The warning of OHIM click here

The warning of EPO click here

Figyelem! Kéretlen fizetési felhívások!

Kedves Olvasók!

Nemrégiben több jogosult hivatalosnak tűnő, félrevezető fizetési felhívást kapott bizonyos cégektől. A levelek szabadalmi-, védjegy- illetve mintaoltalmi bejelentéssel kapcsolatos hivatalos számlának tűnnek. A cégek a befizetett összegért valójában egy nem hivatalos adatbázisba való bekerülést ajánlanak fel szolgáltatásként.

Ezek a szolgáltatások nem állnak semmilyen kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal szolgáltatásaival, azokra semmiféle jogi hatással nincsenek, tehát semmiféle fizetési kötelezettség nincs.

Ha a blog olvasóinak bármilyen kétsége merülne fel, kérem, hogy látogassák meg a következő oldalakat:

A WIPO felhívása itt elérhető.

Az OHIM felhívása itt elérhető.

Az EPO felhívása itt elérhető.

Minden, amit az OHIM mediációs szolgáltatásáról tudni kell

Az IPKat blog a nemrégiben hasonló címmel közölt egy cikket, amely az OHIM új mediációs szolgáltatásával foglalkozik.

A mediációs eljárás a védjegy- és formatervezési mintákkal kapcsolatos inter partes eljárásokban, az elsőfokú döntés meghozatala után, a fellebbezéssel párhuzamosan kérhető (amelyet, ha szükséges, erre tekintettel felfüggesztenek).

A mediáció réven a felek békés megegyezést érhetnek el anélkül, hogy a fellebbezés folytán újabb érdemi döntés meghozatalára kerülne sor. A mediációs egyeztetésekre általában Alicantéban kerülne sor (abban az esetben, ha OHIM Brüsszeli Irodáját választják helyszínül a felek, akkor a mediátor utazási költségeinek fedezésére 750 € fix összegű díjat kell fizetni), egyébként az eljárásnak külön díja nincsen (de a fellebbezés 800 € díját be kell fizetni, mielőtt a mediációt a felek igénybe vennék).

Az IPKat cikke szerint sajnos az OHIM által megjelölt spanyolországi és brüsszeli helyeken kívül egyelőre más helyek nem választhatók a mediáció helyszíneként, és a fellebbezés előtti fázisokban (pl. cooling off időszakban) sem vehető igénybe a mediáció. További hátránya az eljárásnak, hogy a fellebbezési díj akkor sem jár vissza, ha a mediáció révén a felek megegyeznek.

A blog szerkesztője úgy gondolja, hogy ez az eljárás a magyar jogosultak számára nem lesz népszerű, tekintettel arra, hogy jelen pillanatban csak két külföldi helyszínen vehető igénybe, továbbá azért, mert a felek nem kaphatják vissza (még részben sem) az fellebbezési eljárás díját.

Az új szolgáltatással kapcsolatos összes dokumentum és egy rövid tájékoztató videó az OHIM oldalán elérhető.

Védjegyjogi lecke híres feltalálóktól

A Slate online magazin honlapján találtam a következő bemutatót. A bemutató címe: “There Once Was a Man Named Leotard.” (A “leotard” angol szó egyébként magyarul “akrobatatrikót”, vagy “testre simuló tornadresszt” jelent.)

A slideshow olyan híres vagy ismert embereket mutat be, akiknek a neve, az általuk feltalált, vagy róluk elnevezett áruk megnevezéseként főnévvé vált. Ilyen például Jules Leotard, akinek a neve az angol anyanyelvűek számára eggyé vált a szűk akrobatatrikóval.

Eljátszva azzal a gondolttal, hogy ha az említett feltalálók védjegyet szereztek volna (természetesen azt is feltételezve, hogy eleve lehetséges lajstromozás, a védjegyek még oltalom alatt állnának, illetve, hogy az oltalmukat folyamatosan meghosszabbítják és nem törlik), a feltalálók mára azzal a kérdéssel szembesülnének, hogy lehetséges, hogy a védjegyük időközben elveszítette a megkülönbözető képességét. Ez akkor fordul elő, ha a védjegyet a fogyasztók oly módon kezdik használni, hogy a védjegy az oltalommal érintett termékek általános fajtanevévé, köznévvé válik.

A hatályos védjegytörvény (Vt.) 2.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a “megjelölés különösen nem alkalmas a megkülönböztetésre, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.”

Tehát az Vt. szerint a lajstromozást gátló, ún. abszolút kizáró okok közé tartozik a megkülönböztető képesség hiánya, abban az esetben, ha ez később következik be, akkor ez az ok az a védjegyoltalom megszűnésének egyik esete (természetesen a megszűnés megállapítása nem automatikus, ezt egy az SZTNH előtti eljárásban kell kérelmezni).

A feltalálók számára jó tanács: abban az esetben, ha a nevüket adják a találmányhoz, és nem szeretnék azt, hogy a találmány neve a termékkel “egybeforrva”, az áru megnevezésére szolgáló főnévvé váljon, a nevüket mindig jelzőként kapcsolják a termék nevéhez!

Forrás: www.duetsblog.com