Forgalmazók védjegyhasználata az interneten

2011. november 25-én dr. László Áron ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület székesfehérvári konferenciáján tartott előadást arról, hogy a forgalmazók milyen módon használhatják az interneten az általuk forgalmazott termékek gyártóinak védjegyeit.

A védjegyoltalom alapján ugyanis a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára (így pl. az áruk eladásra való felkínálása, szolgáltatás felajánlása, vagy reklámozás során). Ellenben a védjegyoltalom korlátainál a Vt. 15. §-a szerint “a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja (…)

  1. b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;
  2. c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.”

Védjegy vs. családnév – döntött a TT a wohner.hu ügyében

A Tanácsadó Testület nemrégiben a wohner.hu domain név delegálhatóságával kapcsolatban foglalt állást, és a domain nevet a védjegyjogosult kifogása ellenére az igénylő javára delegálhatónak találta.

A tényállás szerint a Panaszos német cég “WÖHNER” közösségi védjegye alapján kifogást nyújtott be az említett domain név igénylésével szemben. Érvelése szerint az átlagos fogyasztók a wohner.hu doménnév kapcsán arra a téves következtetésre juthatnak, hogy a doménnév illetve az ahhoz kapcsolódó tartalom hozzá kötődik. Ezáltal domain igénylés megtévesztő, továbbá, mivel az igénylő egy gazdasági társaság, a domain használat kétség kívül gazdasági tevékenység körében valósulna meg, amely védjegybitorlást valósíthat meg.

Válaszában az igénylő előadta, hogy a álláspontja szerint a Panaszos igénye megalapozatlan, mert a „wohner” a társaság alapítóinak családneve.

A Tanácsadó Testület (TT) eljárása során a delegálás esetleges jogellenességét és a kérdéses domain név megtévesztő voltát vizsgálta.

Elsődlegesen megállapította, hogy a „wohner.hu” a Panaszos által említett, közösségi védjegyoltalomban részesített kifejezés ékezet nélküli változata. Ezt követően (a Panaszolt nyilatkozatának hiányában) a nyilvánosan elérhető céginformációk alapján megállapította, hogy a Panaszolt főtevékenysége a vasáru-, festék- és üvegkereskedés.

A Tanácsadó Testület 7/2000 (V.31.) Elvi Állásfoglalás szerint önmagában valamely domain igénylése is megvalósíthat védjegybitorlást, azaz jogellenes lehet. A TT gyakorlata szerint a védjegyoltalom – azaz a kizárólagos használati jog – nem csak az azonos megjelölésekkel szemben illeti meg a védjegy tulajdonosát, hanem a védjegyével hasonló megjelölésekkel szemben is, ha azt a fogyasztók összetéveszthetik a védjeggyel.

Azonban a TT “nem tárt fel olyan információt vagy adatot, amely megalapozta volna, hogy Panaszolt gyaníthatóan a védjeggyel összetéveszthető név alatt a fenti körben üzleti tevékenységet kíván folytatni.” Továbbá külön figyelembe vette, hogy “a Panaszolt indokolni tudta a domain név választását, hiszen az alapítók családnevét kívánja domain névként használni.” Ezekre tekintettel a TT úgy találta, hogy a domain név az igénylő részére delegálható.

A blog szerkesztője megjegyzi, hogy e bejegyzés megírásakor az igényelt domain név alatt, ahogy az igénylő válaszában is kifejtette, valóban a Wohner család családi honlapja található.

Azonban kritikaként említhető, hogy a TT ebben a döntésben kifejtett érvelése figyelmen kívül hagyta, hogy a domain név igénylője egy az alapítóktól elkülönült jogi személy volt, nem pedig a magánszemély valamint azt is, hogy a hatályos Domainregisztrációs szabályzat szerint az igénylés megtévesztő és jogellenes voltának fennállása nem konjunktív feltételek.

A Tanácsadó Testület 27/2011. (IX. 09.) sz. állásfoglalása a Nyilvántartó honlapján megtekinthető.

A domainvilág aktuális hírei – Líbia, Dél-Szudán

  1. A líbiai névtér nyilvántartójának honlapját hackerek törték fel

Nemrégiben a domainabc.hu adta hírül, hogy a líbiai névtér nyilvántartójának központi domain regisztrációs oldalát hackerek vették irányításuk alá.

A feltört oldal részlete

A weboldal feltöréséért, amely a nic.ly címen található, egy ’Electr0n’ nevű hacker csoport felelős. Az oldalon az eredeti honlapot lecserélve egy felkelők törekvéseit népszerűsítő tartalmat helyeztek el. A meglehetősen egyszerű oldal a korábbi vezetőt búcsúztatja “bye bye Qadaffi” üzenettel, valamint az oldalon a február 17-i dátum szerepel, ugyanis ezen a napon kezdődtek a felkelések az afrikai országban.

2. Dél-Szudán új domainvégződést kapott

Az ENSZ a 193. tagállamaként az július közepén ismerte el a Szudánból kivált Dél-Szudánt. Dél-Szudán augusztus 10-én megkapta saját országkódos domain végződését, mely a .ss végződés lett.

A szétválás meglehetősen nehéz feladat elé állítja az internetes honlapokat üzemeltetőket. A szétválás előtt a honlap tulajdonosok a szudáni .sd végződést használták, azonban az ország kettészakadásával – és az új dél-szudáni domain tartomány kijelölésével – várhatóan az új országban tevékenykedő cégeknek és szervezeteknek át kell költözniük a .ss végződés alá. Ez számos bonyodalmat okozhat a jövőben, hiszen a levelező partnerek által ismert e-mail címekre érkező levelek elveszhetnek. Továbbá ha a két ország közösen nem talál megoldást a bevezetett honlapokra mutató linkek, elmentett könyvjelzők és egyéb hivatkozások “végén” nem lesznek elérhetőek honlapok.

Forrás: Domainabc.hu

Domain név értékesítése és bérbeadása utáni adókötelezettség

A NAV által kiadott Adóvilág legutóbbi számában a domain nevek értékesítése és bérbeadása utáni adókötelezettséggel kapcsolatban közölt cikket. A cikk részletesen elemzi a a domain név magánszemély illetve kifizető részére történő értékesítésének, illetve a domain név bérbeadásának adójogi hátterét.

Kis pontatlanságként említhető az egyébként részletes cikkel kapcsolatban, hogy a cikk a domain név “tulajdonlása” kifejezést használja. Álláspontom szerint ez a kifejezés nem pontos, ugyanis a domain név regisztrálása során annak használója nem szerez “tulajdont” az internet egy kis szelete fölött, amely a domain névhez tartozik.

A Ptk. 94. § (2) bekezdése értelmében, ha a törvény kivételt nem tesz, a tulajdonjog szabályait megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. Azaz azonosítóként használt megjelölés (nevezetesen egy domain név) esetén, a tulajdonjog szabályai nem alkalmazhatók.

Továbbá mivel a regisztrátorok nem rendelkeznek tulajdonjoggal a domain név felett, ezért a nemo plus iuris elve alapján ilyen tartalmú jogot nem is ruházhatnak tovább a használóra. Szerencsésebb tehát az a nézet, amely a domain név használatát csak egy vagyoni érték nyilvántartott használati jogaként értékeli.

Viszont nem vitás, hogy a domain nevek piaci értékkel rendelkeznek és átruházhatók, amely által vagyon szerezhető.

A teljes cikk, az Adóvilág 2011/9-es számában, illetve itt olvasható.

Mától van új Domainregisztrációs szabályzat

Ahogy korábban arról már írtam a blogon, június 1-től változik a Domainregisztrációs szabályzat, ezért a módosítás részletes ismertetésétől most eltekintenék.
Jó hír, hogy hivatalos forrásból is lehet olvasni a változásról, a nic.hu-n az alábbi tájékoztatás olvasható:

“2011. június 1-től módosul a .hu Domainregisztrációs Szabályzat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért felelős Államtitkársága Nyitrai Zsolt államtitkár vezetésével egyeztetéseket kezdeményezett a .hu legfelső szintű domain alatti regisztráció felügyeletét ellátó Internet Szolgáltatók Tanácsával annak érdekében, hogy a magyar domain-regisztráció két hetes átfutási ideje radikálisan rövidüljön le.

  1. június 1-től nem kell előzetesen 14 napig várakozni az igényeknek, hogy nem nyújt-e valaki be panaszt az igényléssel szemben. A szabályos igények 1-2 munkanapon belül bejegyzett feltételes használatba kerülnek, azaz műszakilag már használhatók lesznek, de jogilag még nem kerülnek delegálásra. A megváltoztatott rendszer az esetleges jogsértő igények kiszűrését továbbra is biztosítja azzal, hogy a korábbi előzetes várólista helyett az igényelt domain feltételes használatba adását követő 8 napon belül az igényléssel szemben panasszal lehet élni. A 8 nap alatt az igények nyilvános listán kihirdetésre kerülnek, így bárki ellenőrizheti a tervezett delegálásokat. Ha 8 nap alatt panasz jelzésére nem kerül sor, akkor a domain automatikusan delegálásra kerül és ezt követően már csak a Regisztrációs Döntnök előtt, vagy bírói úton lehet vitatni.”

Az új, június 1-től érvényes szabályzat itt elérhető.

Keyword advertising és a védjegybitorlás

Napjainkban, amikor valami után kutatunk a neten, legtöbben a Google keresőmotorját használjuk. A Google keresési mezőjébe begépelünk egy vagy több szót, a keresőmotor a szavaknak leginkább megfelelőnek tűnő weboldalakra mutató linkeket jeleníti meg csökkenő fontossági sorrendben. Ilyen esetben „természetes” keresési eredményről van szó.

Ezenkívül a Google „AdWords” elnevezésű fizetett reklámszolgáltatása lehetővé teszi, hogy amennyiben kiválasztunk egy vagy több kulcsszót, az e szavak és az internethasználó által a keresőmotorba bevitt szavak közötti egyezés esetén a weboldalára mutató promóciós link jelenjen meg. E promóciós link a „szponzorált linkek” rovatban, a képernyő jobboldali részén, a természetes találatoktól jobbra, vagy pedig a képernyő felső részén, az említett találatok fölött jelenik meg.

De ez hogyan kapcsolódik egy védjegyoltalomhoz? Bizonyos esetben egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata védjegybitorlást valósíthat meg!
Mind a magyar védjegytörvény, mind a közösségi védjegyrendelet szerint a védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel

  1. a) azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
  2. b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

Ahogyan azt az Európai Bíróság a C‑236/08–C‑238/08. sz., Google France és Google ügyben megállapította, a hirdető által internetes reklámszolgáltatás keretében kulcsszóként kiválasztott megjelölés használata gazdasági tevékenység körében történő használatnak minősül.

De a védjegy jogosultja csak abban az esetben léphet fel a védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés használatával szemben, ha az valamennyi, a fentiekben és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott feltételt kielégíti.

Amikor harmadik fél valamely védjeggyel azonos megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonos áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában, a védjegyjogosult csak akkor jogosult e használatot megtiltani, ha az veszélyezteti a védjegy valamely funkcióját, hasonló szolgáltatások esetében pedig csak akkor léphet fel, ha fennáll az összetévesztés veszélye.

Valamely megjelölés kizárólag akkor azonos valamely védjeggyel, ha módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a védjegyet alkotó valamennyi elemet, vagy ha egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket rejt magában, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét.

A védjegy funkciójának sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e funkciók között nem csupán a védjegy alapvető funkciója szerepel, amely abban áll, hogy szavatolja a fogyasztók számára az általa megjelölt áruk vagy szolgáltatások származását hanem annak egyéb funkciói is, mint például az ezen áruk vagy szolgáltatások minőségének szavatolása, vagy a kommunikációval, a befektetésekkel, illetve a reklámmal kapcsolatos funkciók is.

A származásjelző funkciót illetően annak eldöntése, hogy sérti‑e a védjegy e funkcióját, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy hirdetését mutatják, az az említett hirdetés megjelenítésének módjától függ.

Sérül a védjegy származásjelző funkciója, ha a hirdetés nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak megállapítását, hogy a hirdetésben szereplő áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, ahhoz gazdaságilag kapcsolódó vállalkozástól vagy pedig ellenkezőleg, harmadik féltől származnak‑e. Továbbá akkor is sérül ez a funkció, ha harmadik fél hirdetése azt sugallja, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn e harmadik fél és a védjegyjogosult között.

Az összetéveszthetőség értékelésével kapcsolatban megállapítható, hogy fennáll az összetévesztés veszélye, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy olyan hirdetését mutatják, amely nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak felismerését, hogy a hirdetésben említett áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, illetve ahhoz gazdaságilag kapcsolt vállalkozástól, vagy ellenkezőleg, harmadik személytől származnak‑e.

A fentiek alapján az a világos következtetés vonható le, hogy mind a magyar, mind a közösségi jogszabály alapján egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata bizonyos esetben védjegybitorlást valósíthat meg.

További érdekes közösségi jogesetek olvashatók itt és itt.

 

Június 1-től változik a Domainregisztrációs szabályzat

Az ISZT nemrég jelentette be, hogy 2011. június 1. napjától változik a Domainregisztrációs Szabályzat.

Eddig a nem prioritásos domain igényléseket az ISZT nyilvános várólistáján 14 napra meghirdették, és csak ezután történt meg a domain név végleges delegálása.

Június 1-től a várólista 8 napossá válik és kihirdetési listaként fog funkcionálni, a domain nevek a benyújtásuktól kezdve működőképessé válnak.

Tehát amíg eddig a domain nevek ellen az említett 14 napos időszak alatt kifogással lehetett élni, június 1-től már csak az igénylés benyújtásától számított 8 nap áll rendelkezésre a kifogás közlésére (azaz aki az említett 8 nap alatt nem értesít egy regisztrátort, hogy kifogást szándékozik benyújtani, annak a 8 nap eltelte után már nem lesz lehetősége erre). Viszont könnyítés, hogy a kifogás írásbeli benyújtására az igénylés benyújtásától számított 14 napig van lehetőség.

További változás, hogy megszűnik az eddigi prioritásos domain-igénylés lehetősége, és az eddigi prioritásos igénylések is a fent említett 8 napos meghirdetésen fognak átesni.

A változások mellett szól, hogy a világ egyetlen pontján sincs ilyen várokozási időszak, azonnal használatba vehetők a domain nevek, illetve jelentősen gyorsul a regisztrációs folyamat. Továbbá remélhetőleg a kifogások Tanácsadó Testület általi elbírálásának ideje a jelenlegi 3-4 hónapról akár 3 hétre csökken.

Ellenben komoly hátrányként említhető, hogy a védjegyjogosultak számára a jogsértő domain igénylésekkel szembeni fellépés jelentősen megnehezül, ugyanis az eddigi – amúgy sem hosszú – időszak körülbelül a felére csökken. Továbbá nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a május végi átmeneti időszakban hogyan is történnek az esetlegesen jogsértő domain nevek elleni fellépésék.

Emellett sajnos komoly kritikaként említhető, hogy a Domainregisztrációs szabályzat változásairól semmilyen hivatalos tájékoztató nem férhető hozzá az ISZT honlapján, így jobbára a regisztrátorok honlapjain található információkból lehet bővebb felvilágosítást kapni.