Az Európai Unió Törvényszéke a 2024. november 13-án született ítéletével a „Russian Warship, Go F**k Yourself” kifejezést tartalmazó védjegybejelentést elutasította. A bíróság szerint a megjelölés megkülönböztető képesség hiánya miatt ki van zárva a védjegyoltalomból.
A háttér: Egy szlogen, ami szimbólummá vált
A „Russian Warship, Go F**k Yourself” kifejezés 2022. február 24-én hangzott el a Kígyó-szigeten, amikor az ukrán határőrök ezzel válaszoltak a Moszkva orosz hadihajó megadásra szólító felszólítására. Ez a mondat gyorsan az ukrán ellenállás és bátorság jelképévé vált, világszerte ismert lett, és számos terméken és kampányban megjelent az Ukrajna iránti támogatás szimbólumaként.
Az EUIPO döntése és az SBGS ellenérvei
Az Ukrán Állami Határőrszolgálat (Administration of the State Border Guard Service of Ukraine – röviden: SBGS) 2022-ben 018672791 számon európai uniós védjegybejelentést nyújtott be az alábbi angol és orosz nyelven írt megjelölésre a 9., 14., 16., 18., 25., 28. és 41. osztályban többek között ékszerekre, ruházati cikkekre, papírárukra, játékokra és oktatási szolgáltatásokra:
Az EUIPO azonban az EUVR. 7. cikk (1) f) pontjára hivatkozva nyilatkozattételre hívta fel az SBGS-t, mivel a hivatal szerint a megjelölés közerkölcsbe ütközik. Az EUIPO nyilatkozattételi felhívására az SBGS az alábbi fő érvekkel kívánta cáfolni a kizáró ok fennállását:
- Pozitív üzenet: A megjelölés a bátorság, ellenállás és hazafiság szimbóluma, nem egyszerűen egy vulgáris kifejezés.
- Háborús tragédia kezelése: A szlogen használata nem a háborús tragédia kizsákmányolására, hanem támogatásra és adománygyűjtésre irányul. A védjegy megakadályozná a harmadik felek által végzett jogtalan hasznosítást.
- Széleskörű elfogadottság: A kifejezést tüntetéseken, médiában és kulturális eseményeken is használják és még egy, az ukrán posta által kiadott bélyegen is megjelent. Az üzenet az EU lakosságának jelentős részében támogatott, különösen az Ukrajnát szolidárisan támogató országokban, mint a balti államok.
- Történelmi kontextus: A vulgaritás ebben az esetben pozitív tartalommal bír, és más háborús szlogenekhez hasonlóan (pl. „Keep calm and carry on!”) nem tekinthető közerkölcsbe ütközőnek.
- Gazdasági célok: A bevételeket az ukrán állam a háborús erőfeszítések támogatására és humanitárius célokra kívánja felhasználni. Ha az EU lakossága több milliárd eurót adományozott Ukrajnának és fegyveres erőinek, nem feltételezhető, hogy az érintett közönség a közrenddel vagy a közerkölccsel ellentétesnek tartaná, ha az EUIPO oltalomban részesítené a bejelentést, vagy ha a bejelentő a lajstromozott védjegyet a háborús erőfeszítésekhez és a humanitárius segélyek gyűjtéséhez szükséges támogatás érdekében használná.
2022. december 22-én az EUIPO első fokon elutasította a bejelentést az EUVR. 7. cikkének (1) bekezdése f) pontja alapján. A döntés fő indokai a következők voltak:
- Vulgaritás és közerkölcs: A megjelölés vulgáris nyelvezetet használ („go f**k yourself”), melynek sértő szexuális felhangja van („menj és baszd meg magad”), melyet az átlagos uniós fogyasztó bántónak találhat. Ezen kívül az áruk egy része (pl. játékok) 18 év alatti gyermekeket és fiatalokat céloz, következésképpen ez a kifejezés, még ha „Fuck” kifejezés használata általánossá is vált a társadalom bizonyos szegmenseiben, sértő és inzultáló a gyermekek és a fiatalabbak számára.
- Háborús tragédia kizsákmányolása: A szlogen egy tragikus eseményhez kötődik (az orosz invázió), amelyet nem lenne helyénvaló kereskedelmi célra használni. Mivel a bejelentő nem egy gazdasági társaság, alapesetben nem szerezhet hasznot gazdasági tevékenységből. A védjeggyel védeni szándékozott áruk (pl. ékszerek, ruházati cikkek, játékok stb.) nem kapcsolódnak a hazafiságért vagy függetlenségért folytatott harchoz. A humanitárius támogatás nem indokolja, hogy egy vulgáris kifejezésre védjegyoltalmat szerezzen a jogosult.
- Korábbi bejegyzett védjegyek nem relevánsak: A bejelentő által hivatkozott korábbi, bejegyzett védjegyek nem teremtenek precedenst, mivel minden védjegybejelentést egyedi mérlegelés alapján kell vizsgálni.
A bejelentő fellebbezésében felhozott érvek nagyon hasonlók voltak az eredeti nyilatkozattételi felhívásra válaszul benyújtott érvekkel. Az EUIPO azonban az ügy előzetes vizsgálatát követően úgy vélte, hogy a védjegybejelentés az EUVR. 7. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján, megkülönböztető képesség hiánya miatt is ki van zárva a védjegyoltalomból, tehát egy új elutasítási okot is felhozott.
2023. december 1-jén a másodfokon eljáró fellebbezési tanács szintén elutasította a védjegybejelentést, azonban ezúttal a megkülönböztető képesség hiánya miatt. AZ EUIPO fellebbezési tanácsa a közerkölcsbe ütközést nem vizsgálta, mivel a másik elutasítási okot megállapíthatónak tartotta.
A fellebbezési tanács is egyetértett azzal, hogy a bejelentett védjegy tárgyát képező mondat Ukrajna orosz megszállás elleni küzdelemének egyik szimbóluma. A fellebbezési tanács szerint azonban ez a mondat a név szerint ismert vagy ismeretlen katonához, az ukrán hadsereghez, valamint ahhoz a történelmi eseményhez kapcsolódik, amelynek kapcsán az elhangzott, de nem kapcsolódik semmilyen gazdasági vállalkozáshoz. Így az érintett vásárlóközönség csak az e mondat által közvetített politikai üzenetet látja, és nem érzékeli és nem is jegyzi meg a megjelölést védjegyként, vagyis az azzal jelölt áruk és szolgáltatások kereskedelmi származásának megjelöléseként.
A Törvényszék döntése
Az EUIPO döntésével szemben az SBGS keresetet terjesztett elő az Európai Unió Törvényszékéhez. Az SBGS három jogalapon támadta a fellebbezési tanács határozatát. Állítása szerint
- a bejelentett megjelölés rendelkezik a lajstromozáshoz szükséges megkülönböztető képességgel
- a fellebbezési tanács megsértette az egyenlő bánásmód és a megfelelő ügyintézés elvét azzal, hogy a bejelentett védjegy megkülönböztető képességének értékelésére a múltban a hasonló megjelölések, különösen a politikai jelmondatok megkülönböztető képességének értékelése során alkalmazott szempontoktól eltérő szempontokat alkalmazott, valamint
- a fellebbezési tanács megsértette az EUVR 71. cikkének (1) bekezdését azáltal, hogy a megtámadott határozatban megtagadta az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésének f) pontjában foglalt kizáró ok (közerkölcsbe ütközés) vizsgálatát.
A Törvényszék a bejelentő keresetét elutasította.
A megkülönböztető képesség hiányával kapcsolatban a Törvényszék egyetértett az EUIPO-val, hogy a bejelentett megjelölés egy széles körben használt politikai szlogen, amely nem kereskedelmi származást jelöl, így a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a bejelentett védjegy nem rendelkezik megkülönböztető képességgel.
A második jogalappal kapcsolatban a Törvényszék megjegyezte, hogy a határozat jogszerűségét az EUVR alapján kell értékelni, nem az EUIPO korábbi határozathozatali gyakorlata alapján, amely egyébként sem köti az uniós bíróságot. A jelen ügyben a fellebbezési tanács teljes körű és konkrét vizsgálat alapján és az adott ügy releváns körülményeit figyelembe véve helyesen állapította meg, hogy a bejelentett védjegynek nincs megkülönböztető képessége, így az SBGS nem hivatkozhat eredményesen korábbi EUIPO határozatokra vagy olyan gyakorlatra, amelyet a fellebbezési tanács nem követett.
A harmadik jogalappal kapcsolatban a Törvényszék úgy foglalt állást, hogy egyetlen abszolút kizáró ok fennállása is elegendő ahhoz, hogy a szóban forgó megjelölés ne legyen európai uniós védjegyként lajstromozható. Mivel a fellebbezési tanács helyesen állapította meg, hogy a bejelentett védjegynek nincs megkülönböztető képessége, nem volt szükséges megvizsgálni azt sem, hogy a lajstromozás közrendbe ütközik-e.
Tanulságok
Ez az eset újabb példája annak, hogy a védjegyek lajstromozása során mennyire fontos figyelembe venni a társadalmi és kulturális kontextust. Ahogy a FACK JU GÖHTE ügyben, úgy itt is felmerült a kérdés, hogy hol húzódik a határ a közrendbe ütközés és a védjegy oltalomképessége között, védjegyjogi szempontból érdekes lett volna látni, hogy mit gondol a az EUIPO fellebbezési tanácsa és a Törvényszék a közerkölcsbe ütközés kapcsán.
A védjegyjogi eseteket gyűjtő DartsIP adatbázis szerint az adatbázisban szereplő kb. 12.000, szlogennel kapcsolatos ügy 95%-ában az EUIPO és az Európai Bíróság elutasította az érintett védjegybejelentést megkülönböztető képesség hiánya miatt. Európai uniós szinten tehát igen nehéz védjegyoltalmat szerezni egy szlogenre, általában csak kivételes esetben, akkor kaphatott a szlogen oltalmat, ha többnek volt tekinthető, mint egy, az érintett áruk vagy szolgáltatások tulajdonságait dicsérő egyszerű (reklám)üzenet. Nevezetesen ilyen eset volt, amikor a szlogen valamilyen különleges eredetiséggel rendelkezett, szójátékot jelentett vagy értelmezési erőfeszítést igényelt.
Azonban a védjegyoltalom hiánya nem zárja ki, hogy a kifejezést a kereskedelmi forgalomban használják. A szlogen szerzői jogi oltalmat valószínűleg nem élvez, mivel szavak vagy rövid szókapcsolatok általában nem esnek szerzői jogi védelem alá, ezek nem minősülnek önálló, eredeti-egyéni jellegű műnek. Emiatt kétséges, hogy szerzői jogi alapon fel lehetne lépni pusztán a szlogent engedély nélkül használókkal szemben. Természetesen, egy a szlogent tartalmazó grafikai alkotással kapcsolatban (mint pl. a fenti kép vagy az ukrán posta által kiadott bélyeg) már más helyzet, ezek szerzői jogi oltalom alatt állók lehetnek, és így a jogosult felléphet az engedély nélküli használattal szemben.
