by Mező Barnabás -

A közösségi védjegyrendszer tervezett reformja – előadás

A szellemi tulajdon világnapját a WIPO vezette be 2000-ben. Anno azért esett április 26-ra a választás, mert 1970. április 26-án lépett hatályba a WIPO-t létrehozó szerződés.

A szellemi tulajdon világnapja tiszteletére a SZTNH hagyományosan szakmai rendezvény rendez, mely idén is megrendezésre került.

A rendezvény egyik előadása a közösségi védjegyrendszer tervezett reformjának legfontosabb elemeit (a közösségi védjegy irányelv és rendelet tervezett változásait) mutatta be. Dr. Gonda Imre és László Áron előadása az alábbi képre kattintva megtekinthető:

by Mező Barnabás -

Cikkajánló – A forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdései

Hogyan használhatja a forgalmazó vagy viszonteladó a védjegyjogosult védjegyét fizikai formában, használhatja-e ezenkívül cégnévként, kereskedelmi névként, illetve hogyan használhatja internetes meg jelenése során, regisztrálhat-e védjegyet tartalmazó doménnevet, feltüntetheti-e szóként vagy ábrás formában a védjegyet a honlapján, illetve használhatja-e a védjegyet a honlap metaelemeiben vagy Google AdWords-hirdetésben.

A fentiek mind olyan kérdések, amelyekkel a gyakorlat során számos alkalommal találkozunk. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb számában (2013/2. szám) megjelent a kollégámmal, László Áron ügyvéddel közösen írt cikkünk, mely a forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdéseit boncolgatja illetve a hatályos magyar és európai gyakorlatot elemezve megpróbál válaszolni a fenti kérdésekre.

A cikk a “Publikációk” menüpont alatt, vagy a következő linkre kattintva megtekinthető.

by Mező Barnabás -

A saját védjegy sem véd meg a védjegybitorlástól?

2013. február 21-én megjelent az Európai Bíróság C‑561/11. számú ügyben (Fédération Cynologique Internationale v. Federación Canina Internacional de Perros de Pura Raza) született előzetes döntése. Az alapügy tényállásáról és Mengozzi főtanácsnok indítványáról a blogon már korábban beszámoltam. A főtanácsnok – megerősítve a Celeya ügyben tett megállapításait – arra az álláspontra helyezkedett, hogy adott esetben a saját védjegy se jelent feltétlenül védelmet a védjegybitorlási eljárásban, nem szükséges a bitorlás megállapíthatóságához a védjegybitorlási eljárás alapjául szolgáló védjegy elsőbbségénél későbbi, de azzal összetéveszthető védjegy előzetes törlése.