Az Apple mintaüzleteinek kialakítása lehet védjegy. De mire jó ez?

Az Apple mintaüzletei kialakítását tervrajzként ábrázolta egyik védjegybejelentésében, de mivel az eljáró német hivatal számára kérdéses volt, hogy bejelentett megjelölés oltalmazható-e védjegyként, a német hivatal jogértelmezés végett az Európai Unió Bíróságához fordult. Bár a bíróság a júliusban meghozott előzetes döntésében az Apple számára kedvező döntést hozott, a döntés számos  kérdést vet fel a védjegy alapján történő jogérvényesítéssel kapcsolatban.

Az alapügy szerint 2010-ben az Apple az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatalánál védjegyoltalmat szerzett a mintaüzleteinek („flagship stores”) színes (többek között a metálszürke és a világosbarna színeket tartalmazó) tervrajzának ábrázolásából álló, alábbi térbeli védjegyre:

apple flagship store trademark

Az amerikai védjegy alapján az Apple a védjegy nemzetközi kiterjesztését kérte, többek között Németországot is megjelölve. A német szabadalmi hivatal (a DPMA) a térbeli védjegy német területre történő kiterjesztését megtagadta. Álláspontja szerint valamely vállalkozás termékeinek értékesítésére szolgáló helyiségek ábrázolása nem más, mint e vállalkozás üzleti tevékenysége alapvető jellemzőjének ábrázolása. Bár a fogyasztó természetesen felfoghatja az ilyen helyiség belső kialakítását úgy is, mint a termékek értékére és árkategóriájára utaló jelzést, az ilyen kialakítás nem tekinthető az áruk származására utaló jelzésnek. Az Apple fellebbezése folytán eljáró fellebbviteli bíróság úgy vélte, hogy az előtte folyamatban lévő peres eljárás a védjegyjog terén alapvető kérdéseket vet fel, így az Európai Bírósághoz az védjegyirányelv (2008/95/EK irányelv) bizonyos szakaszainak értelmezése végett.

Az Európai Bíróság előzetes döntésében megállapította, hogy valamely üzlethelyiség belső kialakításának a méretek és az arányok feltüntetését nem tartalmazó, egyszerű tervrajzzal történő megjelenítése (ábrája) védjegyként lajstromozható olyan szolgáltatások tekintetében, amelyek e termékekkel kapcsolatosak. De a bíróság rámutatott, hogy ezek mellett is az érintett kialakítást védjegyként akkor lehet lajstromozni, ha nem ütközik kizáró okok egyikébe sem.

Nem vitás, hogy az Apple védjegyként bejelentett megjelölése grafikailag ábrázolható, illetve álláspontom szerint rendelkezik a lajstromozáshoz szükséges megkülönböztető képességgel, így védjegyként oltalmazható. Ennek megfelelően a fent ismertetett döntést olvasva a franchise-t üzemeltetők (nemcsak a műszaki cikkeket áruló mintaüzletek, hanem pl. éttermek és hotelek is) felbátorodhatnak, hogy az általuk konzisztensen használt üzletkülsőre kizárólagos jogot szerezzenek, azt védjegyként oltalmazzák.

Az ilyen típusú védjegyek tömeges bejelentése előtt azonban nem árt óvatosnak lenni. A legnagyobb potenciális probléma álláspontom szerint az, hogy hogyan érvényesíthetők a gyakorlatban a hasonló típusú védjegyek. Kérdésként merül fel például, hogy hogyan lehet a hasonló megjelölések domináns elemeit meghatározni, hogyan lehet a tervrajz által védett megjelölést és a potenciálisan bitorló mintaüzlet kialakítását összehasonlítani illetve hogyan lehet a hasonló védjegyek tényleges használatát igazolni. Amíg például ezekre a kérdésekre a bírói gyakorlat nem ad választ, a hasonló típusú megjelölések bejelentése előtt érdemes mérlegelni azt a kockázatot, hogy adott esetben előfordulhat, hogy egy érvényesíthetetlen védjegy tekintetében fizettük be a bejelentési díjat.

A blog szerkesztője Mező Barnabás ügyvéd, aki jelenleg az Oppenheim Ügyvédi Iroda szellemitulajdon-védelmi csoportjának tagja.