Adwords és védjegy újra – az Interflora ügy

Az Interflora ügyben az Európai Bíróság a Google és Bergpechte ügyekhez hasonlóan fontos megállapításokat tett a védjegyek Google Adwords hirdetés keretében történő használatával kapcsolatban.

Az ügy tényállása szerint a felperes Interflora Inc. társaság nemzetközi virágküldő hálózatot üzemeltetett, az alperes, a Marks & Spencer plc. (a továbbiakban: M & S), szintén virágok értékesítését és kézbesítését végezte. Az alperes az „AdWords” reklámszolgáltatás keretében kiválasztotta az „Interflora” kulcsszót, valamint e kulcsszó kisebb eltérésekkel képzett változatait, továbbá az Interflora szót tartalmazó kifejezéseket (mint például „Interflora Flowers”, „Interflora Delivery”, „Interflora.com”, „Interflora.co.uk”). Amikor valamely internethasználó a Google keresőmotorjába az „interflora” szót vagy az említett valamely kifejezést írta be, akkor az alperes egyik hirdetése jelent meg a „szponzorált linkek” rovatban. Az eljáró angol bíróság az eljárás felfüggesztése mellett döntött és az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntésért. Az eljáró angol bíróság a következő kérdéseket intézte az Európai Bírósághoz:
„1) Ha egy – valamely lajstromozott védjegy jogosultja versenytársának minősülő – olyan kereskedő, aki az internetes honlapján keresztül a védjeggyel jelölt árukkal és szolgáltatásokkal azonos árukat értékesít és szolgáltatásokat nyújt,

– a védjeggyel […] azonos megjelölést egy keresőmotor-üzemeltető szponzorált linkekkel kapcsolatos szolgáltatásának kulcsszavaként választ ki,

– e megjelölést kulcsszóként nevezi meg,

– a megjelöléshez a saját internetes honlapjának URL‑jét társítja,

– meghatározza az egy kattintásra jutó, e kulcsszó után általa fizetendő költséget,

– beállítja a szponzorált link megjelenítésének időbeli ütemezését, valamint

a megjelölést a keresőmotor-üzemeltetővel – a számlázással és díjfizetéssel vagy egyenlegének kezelésével kapcsolatban – folytatott üzleti levelezés során használja, azonban maga a szponzorált link nem tartalmazza a megjelölést, sem más, ahhoz hasonló megjelölést, akkor e cselekmények bármelyike a megjelölés versenytárs általi „használatának” minősül‑e a [89/104 irányelv] 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja, valamint a [40/94 rendelet] 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében?

2) Bármely ilyen használat a [89/104 irányelv] 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja és a [40/94] rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal „kapcsolatban” történik‑e, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal?

3) Bármely ilyen használat

  1. a) a [89/104 irányelv] 5. cikke (1) bekezdése a) pontjának és a [40/94] rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának; és/vagy
  2. b) […] a [89/104 irányelv] 5. cikke (2) bekezdésének és a [40/94] rendelet 9. cikke (1) bekezdése c) pontjának hatálya alá tartozik‑e?

4) A fenti harmadik kérdésre vonatkozó választ befolyásolhatja‑e az, ha:

  1. a) a versenytárs szponzorált linkjének olyan keresés eredményeképpen történő megjelenítése, amikor a felhasználó a szóban forgó megjelölésre keresett rá, bizonyos felhasználókban azt a téves képzetet alakíthatja ki, hogy a versenytárs a védjegyjogosult kereskedelmi hálózatának tagja; vagy
  2. c) a keresőmotor‑üzemeltető nem engedi meg, hogy a védjegyjogosultak az érintett […] tagállamban megakadályozzák a védjegyükkel azonos megjelölések kulcsszóként történő, más személyek általi kiválasztását?”

Az Európai Bíróság megjegyezte, hogy az 1. és 2. kérdés, valamint 3. kérdés a) pontja lényegében arra irányul, hogy a védjegyjogosult jogosult fellépni, ha valamely versenytársa a védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló, a versenytárs által az említett védjegyjogosult hozzájárulása nélkül internetes reklámszolgáltatás keretében kiválasztott kulcsszó alapján olyan árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést jelenített meg, amelyek az említett védjegy árujegyzékében szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal azonosak. Az említett bíróság 4. kérdésével arra kíván választ kapni, hogy ezen összefüggésben releváns‑e azon körülmény, hogy az említett hirdetés az érintett vásárlóközönség egy részében azt a téves képzetet alakíthatja ki, hogy a hirdető a védjegyjogosult kereskedelmi hálózatának tagja, továbbá azon körülmény, hogy a reklámszolgáltatás nyújtója nem teszi lehetővé, hogy a védjegyjogosultak tiltakozzanak a védjegyükkel azonos megjelölések kulcsszóként történő kiválasztása ellen.

Ahogyan azt a Bíróság korábban már megállapította, a hirdető által internetes reklámszolgáltatás keretében kulcsszóként kiválasztott megjelölés e hirdető eszköze hirdetése megjelenítésének előidézésére, és így „gazdasági tevékenység körében” történő használatnak minősül. Ezenkívül a hirdető áruival, illetve szolgáltatásaival kapcsolatos használatra kerül sor még abban az esetben is, ha a kulcsszóként kiválasztott megjelölés magában a hirdetésben nem szerepel. Mindazonáltal a jogosult csak akkor jogosult e használatot megtiltani, ha az veszélyezteti a védjegy valamely funkcióját. A védjegy alapvető funkciója, hogy a fogyasztók számára tanúsítsa a védjeggyel érintett áru vagy szolgáltatás származását (származásjelző funkció), egyéb funkciói közé tartozik a reklám– és a beruházási funkció.

A Bíróság a Google ítélet konklúzióin túllépve hangsúlyozza, hogy a védjegy származásjelző funkciója nem az egyetlen olyan funkciója, amely érdemes a harmadik felek által elkövetett jogsértésekkel szembeni védelemre. Ilyen funkció a védjegy beruházási funkciója. A beruházási funkció megsértésével kapcsolatban az Európai Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a származásjelző és adott esetben reklámfunkcióján kívül a védjegyet jogosultja olyan hírnév létrehozására vagy fenntartására is használhatja, amely vonzhatja a fogyasztókat, vagy kialakíthatja hűségüket. A Bíróság kifejtette, hogy bár a védjegyek „beruházási” funkciója átfedést mutathat a reklámfunkcióval, el is különöl tőle, a védjegynek a hírnév létrehozása vagy fenntartása érdekében történő használata ugyanis nem csupán reklám útján, hanem különböző kereskedelmi technikák segítségével is megvalósul. Amennyiben harmadik fél – például a védjegy jogosultjának versenytársa – azzal, hogy e védjeggyel azonos megjelölést használ olyan árukkal vagy szolgáltatásokkal azonos áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában, amelyek e védjegy árujegyzékében szerepelnek, jelentősen zavarja az említett jogosultat abban, hogy védjegyét olyan hírnév megszerzése vagy megőrzése érdekében használja, amely vonzhatja a fogyasztókat, vagy kialakíthatja hűségüket, úgy kell tekinteni, hogy e használat sérti a védjegy beruházási funkcióját.

Ezzel szemben a védjegy jogosultja nem ellenezheti azt, hogy valamely versenytársa – tisztességes és a védjegy származásjelző funkcióját tiszteletben tartó versenyfeltételek mellett – az e védjeggyel azonos megjelölést az említett védjegy árujegyzékében szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal azonos áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában használja, amennyiben e használat csupán azon következménnyel jár, hogy a védjegyjogosultat – a fogyasztók vonzására és hűségük kialakítására alkalmas hírnév létrehozása és fenntartása érdekében tett – erőfeszítéseinek e helyzethez való igazítására készteti. Hasonlóképpen a védjegy jogosultja nem hivatkozhat azon körülményre, hogy az említett használat egyes fogyasztókat arra vezet, hogy az említett védjeggyel ellátott áruktól vagy szolgáltatásoktól elpártoljanak.

A jóhírnevet élvező védjegyek fokozott védelmével, és különösen a „felhígulás” (a jóhírnevű védjegy megkülönböztető képességének sérelme), valamint az „élősködés” (a védjegy megkülönböztető képességének vagy jóhírnevének tisztességtelen kihasználása) fogalmával kapcsolatos kérdésekre válaszolva a Bíróság többek között megállapította, hogy a mások jóhírnevet élvező védjegyeivel megegyező vagy azokhoz hasonló megjelöléseknek – reklámszolgáltatás keretében – „alapos ok” nélkül történő kiválasztása élősködésként értelmezhető. Különösen ilyen következtetést lehet levonni olyan esetekben, amikor az interneten hirdetők a jóhírű védjegyekkel megegyező kulcsszavak kiválasztása révén kínálnak eladásra olyan árukat, amelyek az említett védjegyek jogosultjai áruinak utánzata.

A blog szerkesztője dr. Mező Barnabás ügyvéd, jelenleg az Oppenheim Ügyvédi Iroda szellemi-tulajdonvédelemmel foglalkozó csoportjának tagja.