Cikkajánló: “Csipkerózsika vagy zombi? Szunnyadó védjegyek Magyarországon és az Európai Unióban”

Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb, decemberi számában “Csipkerózsika vagy zombi? Szunnyadó védjegyek Magyarországon és az Európai Unióban” címmel megjelent László Áron kollégmmal közösen írt cikkünk.

A cikkben részletezzük, hogy a magyar és az európai uniós védjegyrendszerben különféle jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a jogosult megszakítás nélkül öt éven keresztül elmulasztja védjegye használatát. Mivel azonban a védjegy oltalma mindaddig fennáll, amíg az illetékes szerv a megszűnését meg nem állapítja, sok olyan védjegy szerepel a védjegylajstromban, amelyek esetében a használat hiánya miatti megszűnés megállapításának lehetne helye. Ezeket a védjegylajstromban szereplő, de valójában nem használt és így a megszűnés megállapításával fenyegetett védjegyeket nevezhetjük “alvó” vagy szunnyadó védjegyeknek”

A cikk végigköveti, hogy az európai uniós és a magyar jogszabályok milyen más választ adnak arra az esetre, ha a szunnyadó védjegy használatát újrakezdik, és az ily módon “feltámasztott” védjegy jogosultja e védjegy alapján egy későbbi – azonos vagy összetéveszthető – védjeggyel szemben fellép. A cikk teljes egészében a következő linken tekinthető meg.

Védjegyportfóliók – fontos változások várhatóak

Ha a bejelentő

  • 2012. június 22. napja előtt szerzett európai uniós védjegyoltalmat vagy az Európai Uniót megjelölő nemzetközi védjegyoltalmat, és
  • az oltalom terjedelmét a nizzai osztályozásban szereplő fejezetcím alapján határozta meg,

az Európai Unió Védjegy Rendeletének 28. cikk (8) bekezdése alapján az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala részére benyújtott nyilatkozatban tisztázhatja, hogy a bejelentés napján a nizzai osztályozás szerinti fejezetcím szó szerinti jelentésén kívül eső áruk és szolgáltatások tekintetében is kért védjegyoltalmat. Amennyiben a jogosult nem él e lehetőséggel, az oltalom terjedelme a nizzai osztályozás fejezetcímében foglaltak szó szerinti jelentésére korlátozódik.

E nyilatkozat benyújtására szolgáló határidő 2016 szeptember 24-én jár le.

 

 

 

Az Apple mintaüzleteinek kialakítása lehet védjegy. De mire jó ez?

Az Apple mintaüzletei kialakítását tervrajzként ábrázolta egyik védjegybejelentésében, de mivel az eljáró német hivatal számára kérdéses volt, hogy bejelentett megjelölés oltalmazható-e védjegyként, a német hivatal jogértelmezés végett az Európai Unió Bíróságához fordult. Bár a bíróság a júliusban meghozott előzetes döntésében az Apple számára kedvező döntést hozott, a döntés számos  kérdést vet fel a védjegy alapján történő jogérvényesítéssel kapcsolatban.

Az alapügy szerint 2010-ben az Apple az Amerikai Egyesült Államok szabadalmi és védjegyhivatalánál védjegyoltalmat szerzett a mintaüzleteinek („flagship stores”) színes (többek között a metálszürke és a világosbarna színeket tartalmazó) tervrajzának ábrázolásából álló, alábbi térbeli védjegyre:

apple flagship store trademark

Bemutatkozik Gulyás Sára és a Pikkpack cipő

A közelmúltban nagy sikert ért el Gulyás Sára és csapata, Pikkpack elnevezésű cipőjével sikerült több mint 20.000 dollárt összegyűjtenie a Kickstarter közösségi pénzgyűjtő oldalon. Megkértük Gulyás Sárát, hogy meséljen egy kicsit magáról és a Pikkpack cipőkről.

Gulyás Sára: “15 éves koromban kezdtem el foglalkozni a bőrrel, méghozzá úgy, hogy véletlenül kerültem be erre a szakra. Persze én nem hiszek a véletlenekben, ki is derült, hogy bár másik szakokra jelentkeztem a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába, a tanárok a rajzaim alapján azt javasolták, hogy a bőr szakra vegyenek fel. Így kezdődött a szerelem, ami azóta is tart. A Kisképzőről egyenes út vezetett a MOME-ra, ahova ugyancsak bőrre kerülhettem. Az egyetemi évek alatt sok mindenre lehetőségem volt, részt vettem különböző pályázatokon, ahol sikereket értem el, valamint kijutottam Erasmus ösztöndíjjal Barcelonába, ahol továbbfejleszthettem tudásomat más területeken is.

Az Európai Bíróság irányt mutatott a humor és paródia útvesztőjében

Az Európai Unió Bírósága a C‑201/13. számú Deckmyn ügyben hozott előzetes döntésében az Infosoc irányelv paródiával kapcsolatos rendelkezéseit értelmezte.

Az ügy tényállása szerint Johan Deckmyn úr (aki a Vlaams Belang flamand nacionalista párt tagja) 2011-ben olyan naptárakat osztott szét, amelyek címlapján az alábbi rajz szerepelt:

Az állítólagos paródia – forrás: IPKat

Felhívás feltörekvő formatervezők részére

Az IP Law blog immár harmadik éve lehetőséget biztosít feltörekvő formatervezők számára, hogy megmutathassák magukat és műveiket a nagyközönség számára.

Az IP Law blog a a korábbi évelhez hasonlóan idén is várja a fiatal, feltörekvő formatervezők jelentkezését, a jelentkezés bárki számára nyitva áll, semmilyen végzettséghez nem kötött.

3 éves lett az IP Law blog

Bár többek számára hihetetlen, immár harmadik születésnapját ünnepli az IP Law blog. Ennek apropóján egy infografikán mutatom be a blog három évét számokban.

A három év alatt különböző témákban összesen 82 bejegyzést tettem közzé. A 82 bejegyzés mellett számtalan rövidhírt osztottam meg a Facebookon és a Twitteren, utóbbi közösségi oldalon eddig 885 darabot.

Videó a szabadalmi oltalom kialakulásáról

Az Európai Szabadalmi Hivatal Youtube csatornáján nemrégiben közzétett egy videót, mely nagy vonalakban a szabadalomnak, mint oltalmi formának a kialakulását illetve kialakulásának okait mutatja be. A történet a XV. századi Velecében, a muránói üvegkészítőkkel kezdődik és az idén 40 éves Európai Szabadalmi Egyezménnyel fejeződik be.