A szellemi tulajdon világnapját a WIPO vezette be 2000-ben. E nap bevezetésének célja a következő volt: “raise awareness of how patents, copyright, trademarks and designs impact on daily life” and “to celebrate creativity, and the contribution made by creators and innovators to the development of societies across the globe”.
Az eseménynek minden évben van egy mottója, idén a “Designing the Future” szlogent választották. Ennek jegyében ajánlom a következő videót mindenki figyelmébe:
Napjainkban, amikor valami után kutatunk a neten, legtöbben a Google keresőmotorját használjuk. A Google keresési mezőjébe begépelünk egy vagy több szót, a keresőmotor a szavaknak leginkább megfelelőnek tűnő weboldalakra mutató linkeket jeleníti meg csökkenő fontossági sorrendben. Ilyen esetben „természetes” keresési eredményről van szó.
Ezenkívül a Google „AdWords” elnevezésű fizetett reklámszolgáltatása lehetővé teszi, hogy amennyiben kiválasztunk egy vagy több kulcsszót, az e szavak és az internethasználó által a keresőmotorba bevitt szavak közötti egyezés esetén a weboldalára mutató promóciós link jelenjen meg. E promóciós link a „szponzorált linkek” rovatban, a képernyő jobboldali részén, a természetes találatoktól jobbra, vagy pedig a képernyő felső részén, az említett találatok fölött jelenik meg.
De ez hogyan kapcsolódik egy védjegyoltalomhoz? Bizonyos esetben egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata védjegybitorlást valósíthat meg!
Mind a magyar védjegytörvény, mind a közösségi védjegyrendelet szerint a védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel
Ahogyan azt az Európai Bíróság a C‑236/08–C‑238/08. sz., Google France és Google ügyben megállapította, a hirdető által internetes reklámszolgáltatás keretében kulcsszóként kiválasztott megjelölés használata gazdasági tevékenység körében történő használatnak minősül.
De a védjegy jogosultja csak abban az esetben léphet fel a védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés használatával szemben, ha az valamennyi, a fentiekben és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott feltételt kielégíti.
Amikor harmadik fél valamely védjeggyel azonos megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonos áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában, a védjegyjogosult csak akkor jogosult e használatot megtiltani, ha az veszélyezteti a védjegy valamely funkcióját, hasonló szolgáltatások esetében pedig csak akkor léphet fel, ha fennáll az összetévesztés veszélye.
Valamely megjelölés kizárólag akkor azonos valamely védjeggyel, ha módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a védjegyet alkotó valamennyi elemet, vagy ha egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket rejt magában, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét.
A védjegy funkciójának sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e funkciók között nem csupán a védjegy alapvető funkciója szerepel, amely abban áll, hogy szavatolja a fogyasztók számára az általa megjelölt áruk vagy szolgáltatások származását hanem annak egyéb funkciói is, mint például az ezen áruk vagy szolgáltatások minőségének szavatolása, vagy a kommunikációval, a befektetésekkel, illetve a reklámmal kapcsolatos funkciók is.
A származásjelző funkciót illetően annak eldöntése, hogy sérti‑e a védjegy e funkcióját, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy hirdetését mutatják, az az említett hirdetés megjelenítésének módjától függ.
Sérül a védjegy származásjelző funkciója, ha a hirdetés nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak megállapítását, hogy a hirdetésben szereplő áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, ahhoz gazdaságilag kapcsolódó vállalkozástól vagy pedig ellenkezőleg, harmadik féltől származnak‑e. Továbbá akkor is sérül ez a funkció, ha harmadik fél hirdetése azt sugallja, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn e harmadik fél és a védjegyjogosult között.
Az összetéveszthetőség értékelésével kapcsolatban megállapítható, hogy fennáll az összetévesztés veszélye, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy olyan hirdetését mutatják, amely nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak felismerését, hogy a hirdetésben említett áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, illetve ahhoz gazdaságilag kapcsolt vállalkozástól, vagy ellenkezőleg, harmadik személytől származnak‑e.
A fentiek alapján az a világos következtetés vonható le, hogy mind a magyar, mind a közösségi jogszabály alapján egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata bizonyos esetben védjegybitorlást valósíthat meg.
További érdekes közösségi jogesetek olvashatók itt és itt.
Hétvégi olvasnivalóként ajánlom mindenki figyelmébe az OHIM 2010-es éves jelentését. A jelentés innen letölthető Pdf-ben.
Aki meg nem szeretne sok-sok statisztikai adatot böngészni, az inkább nézze meg a rövid videót. A videó itt elérhető.
Az 2010-es év jelentősebb jogeseteiről szóló összefoglaló itt megtekinthető.
Az ISZT nemrég jelentette be, hogy 2011. június 1. napjától változik a Domainregisztrációs Szabályzat.
Eddig a nem prioritásos domain igényléseket az ISZT nyilvános várólistáján 14 napra meghirdették, és csak ezután történt meg a domain név végleges delegálása.
Június 1-től a várólista 8 napossá válik és kihirdetési listaként fog funkcionálni, a domain nevek a benyújtásuktól kezdve működőképessé válnak.
Tehát amíg eddig a domain nevek ellen az említett 14 napos időszak alatt kifogással lehetett élni, június 1-től már csak az igénylés benyújtásától számított 8 nap áll rendelkezésre a kifogás közlésére (azaz aki az említett 8 nap alatt nem értesít egy regisztrátort, hogy kifogást szándékozik benyújtani, annak a 8 nap eltelte után már nem lesz lehetősége erre). Viszont könnyítés, hogy a kifogás írásbeli benyújtására az igénylés benyújtásától számított 14 napig van lehetőség.
További változás, hogy megszűnik az eddigi prioritásos domain-igénylés lehetősége, és az eddigi prioritásos igénylések is a fent említett 8 napos meghirdetésen fognak átesni.
A változások mellett szól, hogy a világ egyetlen pontján sincs ilyen várokozási időszak, azonnal használatba vehetők a domain nevek, illetve jelentősen gyorsul a regisztrációs folyamat. Továbbá remélhetőleg a kifogások Tanácsadó Testület általi elbírálásának ideje a jelenlegi 3-4 hónapról akár 3 hétre csökken.
Ellenben komoly hátrányként említhető, hogy a védjegyjogosultak számára a jogsértő domain igénylésekkel szembeni fellépés jelentősen megnehezül, ugyanis az eddigi – amúgy sem hosszú – időszak körülbelül a felére csökken. Továbbá nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a május végi átmeneti időszakban hogyan is történnek az esetlegesen jogsértő domain nevek elleni fellépésék.
Emellett sajnos komoly kritikaként említhető, hogy a Domainregisztrációs szabályzat változásairól semmilyen hivatalos tájékoztató nem férhető hozzá az ISZT honlapján, így jobbára a regisztrátorok honlapjain található információkból lehet bővebb felvilágosítást kapni.
A Tanács és a Bizottság közzétette az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósított megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló javaslatát.
A fő javaslat angol nyelven itt elérhető.
A fordítási szabályokról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat itt elérhető.
Az 50 oldalas hatásvizsgálat és a vizsgálat eredményeinek 7 oldalas rövidített összefoglalója szintén elérhető.
Az Európai Bíróság 2011. március 8-án kiadott 1/09. sz. véleménye, amely szerint nem egyeztethető össze a szabadalmi jogviták rendezésének egységes rendszeréről (az egyszerűség kedvéért az “Európai Szabadalmi Bíráskodásról”) szóló megállapodás az Európai Uniós alapszerződések rendelkezéseivel magyar nyelven itt elérhető.