Forgalmazók védjegyhasználata az interneten

2011. november 25-én dr. László Áron ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület székesfehérvári konferenciáján tartott előadást arról, hogy a forgalmazók milyen módon használhatják az interneten az általuk forgalmazott termékek gyártóinak védjegyeit.

A védjegyoltalom alapján ugyanis a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára (így pl. az áruk eladásra való felkínálása, szolgáltatás felajánlása, vagy reklámozás során). Ellenben a védjegyoltalom korlátainál a Vt. 15. §-a szerint “a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja (…)

  1. b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;
  2. c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.”

Továbbá a védjegytörvény rendelkezései a jogkimerülés körében így szólnak:

“16. § (1) A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen akkor, ha az áru állagát, állapotát megváltoztatták, illetve károsították.”

A probléma tehát a forgalmazói és a védjegyjogosulti érdek ütközése. A védjegyjogosult érdeke az, hogy a védjegyét ne használhassa más, csak ő, mivel a védjegyoltalom lényege, hogy ez alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van egy megjelölés használatára.

A forgalmazók rendszerint azzal védekeznek, hogy egyrészt mivel ők árulják a védjegyjogosultak eredeti termékeit, valamilyen módon meg kell nevezniük azokat, ehhez pedig szükségszerű, hogy használják a védjegyet, másrészt a termékeket jogszerű módon, esetleg magától a védjegyjogosulttól vásárolták meg, így az eladások fokozása a védjegyjogosultnak is érdeke, a védjegyjogosult bevételeit is növeli.

Az előadás mind a hazai, mind a külföldi gyakorlatot bemutatva részletesen elemzi, hogy miként történhet a védjegyhasználat a honlapon, a domain névben, metatag-ben illetve a Google Adwords fizetett hirdetései során.

Az előadó konklúziója az, hogy a forgalmazók a védjegyjogosultak védjegyét a domain név részeként, metatag-ként illetve a honlapon ábrás védjegyként nem használhatják, Google Adwords hirdetés keretében pedig csak bizonyos feltételek mellett.

A teljes előadás a következő képre kattintva érhető el.

A blog szerkesztője Mező Barnabás ügyvéd, aki jelenleg az Oppenheim Ügyvédi Iroda szellemitulajdon-védelmi csoportjának tagja.