by Mező Barnabás -

Mától van új Domainregisztrációs szabályzat

Ahogy korábban arról már írtam a blogon, június 1-től változik a Domainregisztrációs szabályzat, ezért a módosítás részletes ismertetésétől most eltekintenék.
Jó hír, hogy hivatalos forrásból is lehet olvasni a változásról, a nic.hu-n az alábbi tájékoztatás olvasható:

“2011. június 1-től módosul a .hu Domainregisztrációs Szabályzat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Infokommunikációért felelős Államtitkársága Nyitrai Zsolt államtitkár vezetésével egyeztetéseket kezdeményezett a .hu legfelső szintű domain alatti regisztráció felügyeletét ellátó Internet Szolgáltatók Tanácsával annak érdekében, hogy a magyar domain-regisztráció két hetes átfutási ideje radikálisan rövidüljön le.

  1. június 1-től nem kell előzetesen 14 napig várakozni az igényeknek, hogy nem nyújt-e valaki be panaszt az igényléssel szemben. A szabályos igények 1-2 munkanapon belül bejegyzett feltételes használatba kerülnek, azaz műszakilag már használhatók lesznek, de jogilag még nem kerülnek delegálásra. A megváltoztatott rendszer az esetleges jogsértő igények kiszűrését továbbra is biztosítja azzal, hogy a korábbi előzetes várólista helyett az igényelt domain feltételes használatba adását követő 8 napon belül az igényléssel szemben panasszal lehet élni. A 8 nap alatt az igények nyilvános listán kihirdetésre kerülnek, így bárki ellenőrizheti a tervezett delegálásokat. Ha 8 nap alatt panasz jelzésére nem kerül sor, akkor a domain automatikusan delegálásra kerül és ezt követően már csak a Regisztrációs Döntnök előtt, vagy bírói úton lehet vitatni.”

Az új, június 1-től érvényes szabályzat itt elérhető.

by Mező Barnabás -

Új szolgáltatás az SZTNH oldalán – E-kutatás

  1. június 1-től megszűnik a Publikus Iparjogvédelmi AdatbázisCsalád (ismertebb nevén a PIPACS) és helyébe lép az E-kutatás. A hivatal tájékoztatója szerint:

“Ettől az időponttól kezdve a hivatal publikus adatvagyonának a korábbiakhoz képest szélesebb köréhez nyújtunk hozzáférést az e-kutatás adatbázishoz csatolt dokumentumok segítségével.

Az adatbázisban való keresés valamennyi oltalmi formát magába foglaló keresést tesz lehetővé az Egyszerű keresés felületen – e szolgáltatás segítségével például feltérképezhetjük egy intézmény teljes iparjogvédelmi portfolióját.

Az Összetett keresést kiválasztva az egyes oltalmi formákon belül komplex keresőkérdésekre is választ lehet kapni.”

A Hivatal ugyanakkor figyelmezteti a látogatókat, hogy az új adatbázis nem minősül közhitelű nyilvántartásnak.

Reménykedjünk benne, hogy a új szolgáltatás legalább olyan könnyen kezelhető lesz, mint az elődje!

Forrás: SZTNH

by Mező Barnabás -

Online elérhetők a közösségi védjegyek hivatalos lajstromkivonatai

Tegnap óta az OHIM egy új és nagyon hasznos szolgáltatást vezetett be, a közösségi védjegybejelentési kérelmek és védjegyek hivatalos hivatalos lajstromkivonatai online megtekinthetők és letölthetők.

Ez a szolgáltatás az online betekintéshez hasonlóan egy kattintásra és ingyenesen elérhető, csupán az online adatbázisban a kérdéses védjegy “adatlapján” a “Certified copy of the Application form” vagy a “Certified copy of the Registration Certificate” linkre kell kattintani. A linkre kattintva az automatikusan generált dokumentum pdf formátumban lementhető vagy megtekinthető. Az így letöltött dokumentumok azonos értékűek a postán elküldöttekkel.

Felmerül a kérdés, hogy hogyan történik a dokumentumok azonosítása. Minden dokumentumon található egy azonosító kód (“Identification Code”), amelynek valódiságát az OHIM oldalán lehet ellenőrizni. A kód begépelésével rendkívül egyszerűen és gyorsan meggyőződhetünk a dokumentum valódiságáról.

A szolgáltatás bevezetésének indoka az volt, hogy az OHIM-hoz érkező betekintési kérelmek 75 %-a a bejelentési kérelmekhez és a hivatalos lajstromkivonatok beszerzéséhez kapcsolódott.

A szolgáltatásról bővebb tájékoztató az OHIM oldalán olvasható.

by Mező Barnabás -

Védjegyjogi alapok – útmutatók kis- és középvállalkozások számára

A kis- és középvállalkozások számára hasznosak lehetnek az INTA által kiadott következő brossúrák:

Az útmutatók a félkövéren szedett címekre kattintva letölthetők.

by Mező Barnabás -

Megjelent az SZTNH éves jelentése és hírlevele

Megjelent a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának éves jelentése, mely angol és magyar nyelven innen elérhető.

Továbbá ajánlom mindenki figyelmébe a SZTNH és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Tanácsa 2011. évi I. hírlevelét, amely innen letölthető pdf formátumban.

Végül, de nem utolsó sorban ajánlom a Szellemi Tulajdon Világnapja Tiszteletére 2011. április 27-én megtartott szakmai rendezvény anyagát:

Lantos Mihály, a LES Magyarország KHE elnöke “A know-how összetevő szerepe és jelentősége a szabadalmi- és védjegylicencia szerződésekben” címmel, Dr. Ficsor Mihály, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese “Európai Védjegy- és Szabadalmi Unió: mégis, kinek a jövője” címmel, Dr. Szamosi Katalin ügyvéd, az MVE alelnöke “Szellemi tulajdonjogok, mint hitelfedezeti biztosítékok” címmel, Dr. Pethő Árpád szabadalmi ügyvivő, a MIE ügyvezető elnöke pedig “Különlegességek és aktualitások a biotechnológiai tárgyú találmányok szabadalmaztatásában” címmel tartott eladást.

Az előadások anyagai a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának oldaláról letölthetők.

by Mező Barnabás -

Április 26 – Ma van a szellemi tulajdon világnapja

A szellemi tulajdon világnapját a WIPO vezette be 2000-ben. E nap bevezetésének célja a következő volt: “raise awareness of how patents, copyright, trademarks and designs impact on daily life” and “to celebrate creativity, and the contribution made by creators and innovators to the development of societies across the globe”.

Az eseménynek minden évben van egy mottója, idén a “Designing the Future” szlogent választották. Ennek jegyében ajánlom a következő videót mindenki figyelmébe:

by Mező Barnabás -

Keyword advertising és a védjegybitorlás

Napjainkban, amikor valami után kutatunk a neten, legtöbben a Google keresőmotorját használjuk. A Google keresési mezőjébe begépelünk egy vagy több szót, a keresőmotor a szavaknak leginkább megfelelőnek tűnő weboldalakra mutató linkeket jeleníti meg csökkenő fontossági sorrendben. Ilyen esetben „természetes” keresési eredményről van szó.

Ezenkívül a Google „AdWords” elnevezésű fizetett reklámszolgáltatása lehetővé teszi, hogy amennyiben kiválasztunk egy vagy több kulcsszót, az e szavak és az internethasználó által a keresőmotorba bevitt szavak közötti egyezés esetén a weboldalára mutató promóciós link jelenjen meg. E promóciós link a „szponzorált linkek” rovatban, a képernyő jobboldali részén, a természetes találatoktól jobbra, vagy pedig a képernyő felső részén, az említett találatok fölött jelenik meg.

De ez hogyan kapcsolódik egy védjegyoltalomhoz? Bizonyos esetben egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata védjegybitorlást valósíthat meg!
Mind a magyar védjegytörvény, mind a közösségi védjegyrendelet szerint a védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ a védjeggyel

  1. a) azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;
  2. b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt.

Ahogyan azt az Európai Bíróság a C‑236/08–C‑238/08. sz., Google France és Google ügyben megállapította, a hirdető által internetes reklámszolgáltatás keretében kulcsszóként kiválasztott megjelölés használata gazdasági tevékenység körében történő használatnak minősül.

De a védjegy jogosultja csak abban az esetben léphet fel a védjegyével azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés használatával szemben, ha az valamennyi, a fentiekben és a Bíróság ítélkezési gyakorlata által meghatározott feltételt kielégíti.

Amikor harmadik fél valamely védjeggyel azonos megjelölést használ a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal azonos áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában, a védjegyjogosult csak akkor jogosult e használatot megtiltani, ha az veszélyezteti a védjegy valamely funkcióját, hasonló szolgáltatások esetében pedig csak akkor léphet fel, ha fennáll az összetévesztés veszélye.

Valamely megjelölés kizárólag akkor azonos valamely védjeggyel, ha módosítás vagy hozzáadás nélkül tartalmazza a védjegyet alkotó valamennyi elemet, vagy ha egészében tekintve olyan jelentéktelen eltéréseket rejt magában, amelyek elkerülhetik az átlagos fogyasztó figyelmét.

A védjegy funkciójának sérelmével vagy veszélyeztetésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy e funkciók között nem csupán a védjegy alapvető funkciója szerepel, amely abban áll, hogy szavatolja a fogyasztók számára az általa megjelölt áruk vagy szolgáltatások származását hanem annak egyéb funkciói is, mint például az ezen áruk vagy szolgáltatások minőségének szavatolása, vagy a kommunikációval, a befektetésekkel, illetve a reklámmal kapcsolatos funkciók is.

A származásjelző funkciót illetően annak eldöntése, hogy sérti‑e a védjegy e funkcióját, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy hirdetését mutatják, az az említett hirdetés megjelenítésének módjától függ.

Sérül a védjegy származásjelző funkciója, ha a hirdetés nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak megállapítását, hogy a hirdetésben szereplő áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, ahhoz gazdaságilag kapcsolódó vállalkozástól vagy pedig ellenkezőleg, harmadik féltől származnak‑e. Továbbá akkor is sérül ez a funkció, ha harmadik fél hirdetése azt sugallja, hogy gazdasági kapcsolat áll fenn e harmadik fél és a védjegyjogosult között.

Az összetéveszthetőség értékelésével kapcsolatban megállapítható, hogy fennáll az összetévesztés veszélye, ha a védjeggyel azonos kulcsszó alapján az internethasználóknak harmadik személy olyan hirdetését mutatják, amely nem teszi lehetővé, vagy csupán nehézségek árán teszi lehetővé a szokásosan tájékozott és ésszerűen figyelmes internethasználó számára annak felismerését, hogy a hirdetésben említett áruk vagy szolgáltatások a védjegyjogosulttól, illetve ahhoz gazdaságilag kapcsolt vállalkozástól, vagy ellenkezőleg, harmadik személytől származnak‑e.

A fentiek alapján az a világos következtetés vonható le, hogy mind a magyar, mind a közösségi jogszabály alapján egy védjeggyel azonos vagy hasonló kulcsszó használata bizonyos esetben védjegybitorlást valósíthat meg.

További érdekes közösségi jogesetek olvashatók itt és itt.