A blogon már korábban jelent meg egy bejegyzés a forgalmazói védjegyhasználat kérdéseivel kapcsolatban. László Áron összefoglalója szerint az alapprobléma a forgalmazói és a védjegy-jogosulti érdek ütközése. Nevezetesen a védjegyjogosultnak kizárólagos joga a védjegy használatára, a forgalmazók pedig rendszerint azzal védekeznek, hogy egyrészt mivel ők árulják a védjegyjogosultak eredeti termékeit, valamilyen módon meg kell nevezniük azokat, ehhez pedig szükségszerű, hogy használják a védjegyet, másrészt a termékeket jogszerű módon, esetleg magától a védjegyjogosulttól vásárolták meg, így az eladások fokozása a védjegyjogosultnak is érdeke, a védjegyjogosult bevételeit is növeli.
A forgalmazói védjegyhasználat jogszerű módjával kapcsolatban a Fővárosi Ítélőtábla 2012. május 12. napján egy jelentős és iránymutató jellegű döntést hozott. Az ügy tényállása a következő volt:
A felperes volt a jogosultja a következő ábrás közösségi védjegynek a 31. osztályában állati tápok, termékek illetve a 35. osztályában állateledelek és állatoknak való árucikkek kiskereskedelmi értékesítése szolgáltatás vonatkozásában.
A per alperese regisztráltatta a <royalcaninbolt.hu> domain nevet, mely domain név alatt található honlapon webáruházat működtetett, ahol kutya, illetve macskaeledeleket kínált fel eladásra, hozott forgalomba és a termékeket reklámozta is. A kezdő oldalon a „ROYAL CANIN BOLT” kereskedelmi nevet, valamint az eredeti lógó módosított változatát használta.
A felperesi felszólító levélre válaszolva az alperes a fenti logót kicserélte a következőre:
A felperes keresetében többek között annak megállapítását kérte, hogy az alperes a <royalcaninbolt.hu> domain név, a védjeggyel azonos kialakítású megjelölés, a „ROYAL CANIN BOLT”, illetőleg „ROYAL CANIN VISZONTELADÓI BOLT” kereskedelmi nevek és a „ROYAL CANIN” megjelölés stilizált korona ábrával kiegészített használatával bitorolta a perbeli védjegyet. Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
Az elsőfokú bíróság utalva a C-63/97. számú BMW-ügyben hozott ítéletre, hangsúlyozta, hogy minden esetben egyedi mérlegeléssel kell eldönteni, hogy a sérelmezett megjelenés azt a látszatot kelti-e, hogy a vállalkozó kereskedelmi kapcsolatban van a védjegyjogosulttal, illetőleg annak kereskedelmi hálózatához tartozik-e. Jelen esetben a domain név adott módon történt kialakítása, a két kereskedelmi név használata, valamint az ábrás védjegy honlapon történő feltüntetése alapján a fogyasztóban az a benyomás alakulhatott ki, hogy a felperes és az alperes között különleges kereskedelmi kapcsolat van, az alperes a felperes kiemelt kereskedelmi partnere. Mivel ilyen kapcsolat a felek között ténylegesen nincs, megállapítható, hogy az alperes az üzleti tisztesség követelményét meghaladó mértékben használta a felperes védjegyét az engedélye nélkül.
Az ítélettel szemben az alperes fellebbezéssel élt.
Az alperes többek között kifejtette, hogy a sérelmezett magatartások a felperesre nézve semminemű jogsérelemmel nem jártak, hiszen egyrészt éppen a márka népszerűsítését szolgálták, másrészt kizárólag azt a tényt rögzítették, hogy az alperes, mint viszonteladó értékesíti a felperes termékeit, azaz nagykereskedelmi hálózatában megvásárolva kiskereskedelmi forgalomban adja azokat tovább.
Az Ítélőtábla az elsőfokú döntés indokaival egyetértve megállapította, hogy az alperes kereskedelmi- és domain neveinek kialakításával és használatával védjegybitorlást valósított meg. A döntés indokolásában az Ítélőtábla kifejtette, hogy az alperes jogosult a termék nevét feltüntetni annak forgalmazása, reklámozása alkalmával, de a védjegyjogosult engedélye nélkül nem jelenítheti meg a védjegy lajstromképi formáját és nem emelheti bele domain- és kereskedelmi neveibe az árujelző domináns „ROYAL CANIN” elemeit, mert az ilyen alkalmazás már meghaladja a Kvr. 12. cikkében megfogalmazott eseteket és alkalmas olyan látszat keltésére, hogy a felek között közvetlen üzleti kapcsolat áll fenn.
Ezzel az Ítélőtábla tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy a viszonteladók sem használhatják a védjegyjogosultak ábrás védjegyeit a honlapjukon, csupán a szómegjelöléssel utalhatnak az általuk forgalmazott termékekre, valamint szintén tilos a védjegyet tartalmazó domain név regisztrációja és használata. Az Ítélőtábla ezen döntése összhangban áll az európai gyakorlattal (ld. C-337/95 Dior v Evora és C-63/97 BMW v Deenik, valamint a Német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság I ZR 33/10 számú döntése).
A “Royal Canin bolt” ügyben hozott döntések a birosag.hu oldalon elérhetők. (az elsőfokú döntés azonosítója: 1-H-PJ-2011-582, a másodfokú döntés azonosítója: FIT-H-PJ-2012-554)
