Az IP Law blog feltörekvő formatervezők számára meghirdetett felhívására jelentkezett Katona Barbara ötvösmester is. Ezen a héten az ő munkái kerülnek bemutatásra.
A hét formatervezője – Szalkai Dániel
Az IP Law blog formatervezők részére meghirdetett felhívására jelentkezett Szalkai Dániel is, ezen a héten az ő eddigi pályája és munkái kerülnek bemutatásra.
A hét formatervezője – Hukaya Simon
Az IP Law blog nemrégiben felhívást tett közzé, melyben azt ígérte, hogy feltörekvő formatervezők számára lehetővé teszi, hogy megmutathassák magukat és műveiket. Az első formatervező, akinek a munkái bemutatásra kerülnek, Hukaya Simon.
A hét formatervezője – felhívás
Kedves Olvasók!
Lezárult a jelentkezés a IP Law blog felhívására. A benyújtott anyagok hetente, péntekenként kerülnek publikálásra, a publikálás a jelentkezések leadásának sorrendjében történik.
Látogassatok vissza pénteken, hogy megtudjátok, ki lesz a hét formatervezője.
Felhívás feltörekvő formatervezők számára
Az IP Law blog tavaly közzétett egy felhívást, melynek keretében az IP Law blog feltörekvő formatervezők számára olyan ingyenes megnyilvánulási alkalmat biztosított, amelynek keretében megmutathatták magukat és műveiket a nagyközönség számára.
Az IP Law blog a tavalyihoz hasonlóan idén is várja a fiatal formatervezők jelentkezését, a jelentkezés bárki számára nyitva áll, semmilyen végzettséghez nem kötött.
Az Interflora ügy – az angol bíró szerint a M & S bitorolt
A blogon korábban már röviden ismertetésre került az Interflora ügyben született előzetes döntés. Az előzetes döntésben az Európai Bíróság a védjegyek Google Adwords hirdetés keretében történő használatával foglalkozott.
Emlékeztetőül, az ügy tényállása szerint mind a felperes (az Interflora Inc.), mind az alperes (a Marks & Spencer plc., a továbbiakban: M & S), virágküldő szolgáltatást üzemeltet. Az alperes az „AdWords” reklámszolgáltatás keretében kiválasztotta az „Interflora” kulcsszót, valamint e kulcsszó kisebb eltérésekkel képzett változatait, továbbá az Interflora szót tartalmazó kifejezéseket (mint például „Interflora Flowers”, „Interflora Delivery”, „Interflora.com”, „Interflora.co.uk”). Amikor valamely internethasználó a Google keresőmotorjába az „interflora” szót vagy az említett valamely kifejezést írta be, akkor az alperes hirdetése jelent meg a „szponzorált linkek” rovatban.
A közösségi védjegyrendszer tervezett reformja – előadás
A szellemi tulajdon világnapját a WIPO vezette be 2000-ben. Anno azért esett április 26-ra a választás, mert 1970. április 26-án lépett hatályba a WIPO-t létrehozó szerződés.
A szellemi tulajdon világnapja tiszteletére a SZTNH hagyományosan szakmai rendezvény rendez, mely idén is megrendezésre került.
A rendezvény egyik előadása a közösségi védjegyrendszer tervezett reformjának legfontosabb elemeit (a közösségi védjegy irányelv és rendelet tervezett változásait) mutatta be. Dr. Gonda Imre és László Áron előadása az alábbi képre kattintva megtekinthető:
Cikkajánló – A forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdései
Hogyan használhatja a forgalmazó vagy viszonteladó a védjegyjogosult védjegyét fizikai formában, használhatja-e ezenkívül cégnévként, kereskedelmi névként, illetve hogyan használhatja internetes meg jelenése során, regisztrálhat-e védjegyet tartalmazó doménnevet, feltüntetheti-e szóként vagy ábrás formában a védjegyet a honlapján, illetve használhatja-e a védjegyet a honlap metaelemeiben vagy Google AdWords-hirdetésben.
A fentiek mind olyan kérdések, amelyekkel a gyakorlat során számos alkalommal találkozunk. Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb számában (2013/2. szám) megjelent a kollégámmal, László Áron ügyvéddel közösen írt cikkünk, mely a forgalmazói védjegyhasználat egyes kérdéseit boncolgatja illetve a hatályos magyar és európai gyakorlatot elemezve megpróbál válaszolni a fenti kérdésekre.
A cikk a “Publikációk” menüpont alatt, vagy a következő linkre kattintva megtekinthető.
A saját védjegy sem véd meg a védjegybitorlástól?
2013. február 21-én megjelent az Európai Bíróság C‑561/11. számú ügyben (Fédération Cynologique Internationale v. Federación Canina Internacional de Perros de Pura Raza) született előzetes döntése. Az alapügy tényállásáról és Mengozzi főtanácsnok indítványáról a blogon már korábban beszámoltam. A főtanácsnok – megerősítve a Celeya ügyben tett megállapításait – arra az álláspontra helyezkedett, hogy adott esetben a saját védjegy se jelent feltétlenül védelmet a védjegybitorlási eljárásban, nem szükséges a bitorlás megállapíthatóságához a védjegybitorlási eljárás alapjául szolgáló védjegy elsőbbségénél későbbi, de azzal összetéveszthető védjegy előzetes törlése.
Pont kerülhet a BUD ügy végére?
A Törvényszék a T-225/06. RENV., T-255/06. RENV., T-257/06. RENV. és T-309/06. RENV. sz. egyesített ügyekben hozott ítéletével teljes egésében elutasította a Budějovický Budvar által benyújtott kereseteket.
Az ügy előzménye, hogy 1996-ban az Anheuser-Busch amerikai sörgyár védjegybejelentési kérelmet nyújtott be az OHIM-hoz a BUD megjelölés lajstromozása iránt. A bejelentés ellen a Budějovický Budvar cseh sörgyár felszólalást nyújtott be.
Felszólalásainak alátámasztására a cseh vállalat a Lisszaboni Megállapodás alapján Franciaországra, Olaszországra és Portugáliára kiterjedő hatállyal, másrészt Ausztriában az Ausztria és az egykori Csehszlovákia között létrejött kétoldalú szerződések alapján oltalomban részesülő „bud” megjelölésre hivatkozott. Az OHIM BoA elutasította a felszólalást, mellyel szemben a cseh sörgyár fellebbezett.