Leíró jellegű-e a „világos” szó kávétermékekre? Oltalmazható-e európai uniós védjegyként „Hell” szó kávétermékkel kapcsolatban? Az Európai Bíróság egy nemrégiben született döntésében állást foglalt ebben a kérdésben.
Az egyik ismert magyar energiaital-gyártó társaság a közelmúltban elhatározta, hogy termékportfólióját kávétermékekkel és kávés tejitalokkal bővíti. A termékek népszerűsítésére igen széleskörű kampányt indított Magyarországon és világszerte. A kampány nagyságrendjét jelzi többek között az is, hogy a kampány reklámarcai Bruce Willis és a „Despacito” slágerből is ismert Zuleyka Rivera voltak:
Az EUIPO előtt – a „Hell” leíró jellegű kávétermékekre
Az érintett társaság új kávés italai vonatkozásában Európai Uniós védjegyoltalmat kívánt szerezni a „HELL” szómegjelölésre.
Ennek megfelelően a társaság európai uniós védjegybejelentést nyújtott be a „HELL” szóra a Nizzai Megállapodás szerinti 30. osztályba tartozó „Kávé; Kávéaromák; Kávéitalok; Kávékivonatok; Kávéesszenciák; Kávékoncentrátumok; Tejes kávéitalok; Kávé tejjel; Koffeinmentes kávé; Ízesített kávék; Kávé kifőtt formában; Malátakávé-kivonatok; Jegeskávék.” áruk vonatkozásában.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala 2019. január 14. napján értesítette a bejelentőt, hogy a bejelentett megjelölés az EUVr. 7. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjára, valamint (2) bekezdésére tekintettel nem részesülhet védjegyoltalomban, azaz EUIPO szerint nem rendelkezik megkülönböztetőképességgel és leíró jellegű.
Az EUIPO megállapította, hogy a „HELL” szó német nyelven „világos” jelentéssel bír, és az EUIPO álláspontja szerint az érintett fogyasztók a megjelölést úgy érzékelnék, hogy az arról ad tájékoztatást, hogy az áruk világos pörkölésű kávék vagy világos pörkölésű kávét tartalmaznak. Következésképpen a megjelölés a szóban forgó áruk fajtáját írja le, így a HELL szónak egyértelműen leíró jellege van, és nem részesülhet védjegyoltalomban.
A bejelentő az EUIPO értesítésére adott válaszban kifejtette, hogy az EUIPO az értesítésben a megjelölés megkülönböztető képességét a vonatkozó EU-s gyakorlattal ellentétben nem vizsgálta egyenként az árujegyzékben megjelölt áruk tekintetében, hanem csupán összefoglaló megállapításokat tett. A bejelentő kifejtette, hogy „malátakávé-kivonatok” tekintetében nem merülhet fel, hogy az áru világos pörkölésű kávé vagy világos pörkölésű kávét tartalmaz. A malátakávé malátából (azaz gabonából) készülő koffeinmentes termék, melyet a malátacukor karamellizálódásával állítanak elő. Ennek megfelelően ez a termék csak a nevében kávé, kávébabot egyáltalán nem tartalmaz, az elutasításban megjelölt világos pörköléssel nem állítható elő, így ezen áru esetében fel sem merülhet a megjelölés leíró jellege.
A bejelentő ezen kívül kifejtette, hogy a bejelentett „HELL” szó bár az angol „pokol” jelentés mellett német nyelven „világos” jelentéssel is bír, nem írja le az áruk fajtáját. A „HELL” szó német nyelven önmagában egyáltalán nem használt kifejezés a „világos pörkölésű kávé” megnevezésére, német nyelven a „világos kávépörkölés” megnevezésére más, ragozott kifejezés („Heller Erröstung”) használatos. A bejelentő kifejtette azt is, hogy a nagybetűvel írt „HELL” megjelölésről, az átlagos német fogyasztó elsődlegesen nem a „világos” szóra, hanem az alapszintű angol szókincs részét képező „pokol” szóra asszociálna, tekintettel arra, hogy német nyelven a főnevek nagy kezdőbetűvel, a jelzők pedig kis kezdőbetűvel íródnak.
A bejelentő érvelésének megfontolása után az EUIPO úgy döntött, hogy a bejelentést elfogadja „malátakávé-kivonatok” vonatkozásában, azonban a védjegybejelentést az árujegyzékben megjelölt többi áru vonatkozásában elutasította.
A fenti határozat ellen a bejelentő 2019. augusztus 3-án fellebbezést nyújtot be, az EUIPO Második Fellebbezési Tanácsa azonban 2020. március 25-én kelt határozatával a védjegybejelentés részleges elutasítását hasonló indokolás mellett jóváhagyta. Az EUIPO az érintett vásárlóközönséget illetően megállapította, a kifogásolt áruk a mindennapi áruk körébe tartoznak, amelyek elsősorban az átlagfogyasztót célozzák, de a vevők körébe tartoznak kereskedők és vendéglátóipari szakemberek is, akik professzionális vásárlóknak tekintendők. Az EUIPO megállapította továbbá, hogy a „HELL” szó a német anyanyelvű fogyasztó számára kávéfajtákkal, kávékészítményekkel kapcsolatban azok világos pörkölésű változatára fog utalni, a „Röstung” („pörkölés”) főnév jelenléte nélkül is. A bejelentett megjelölés tehát közvetlenül és egyértelműen tájékoztatja az érintett fogyasztói kört, hogy a 30. osztályba tartozó különböző kávékészítmények alapja „világos” pörkölésű kávé.
A bejelentő érvelése a Törvényszék előtt
2020. május 27-én a bejelentő keresetet nyújtott be az Európai Bíróság Törvényszékéhez. Mivel az EUIPO Második Fellebbezési Tanácsának határozata utalt arra, hogy kétségbe vonható, hogy a német fogyasztók mindenfajta ábrás, a „pokol”-ra utaló fogalmi kapaszkodó nélkül a „HELL” szó angol jelentésére gondolnának, a bejelentő kifejtette, hogy minden termékén megjelenik egy ördögfejet ábrázoló ábrás megjelölés, mely a megjelölés angol nyelvű jelentését evokálja. A bejelentő hangsúlyozta továbbá, hogy ismertsége, angol nyelvű marketingszlogenjei és főként angol nyelvű marketingkampánya miatt vélhető, hogy az átlagos német nyelvű fogyasztó a „HELL” szó láttán elsődlegesen az angol „pokol” szóra asszociál.
A korábban felsorakoztatott érvek mellett a bejelentő kifejtette, hogy a védjegybejelentés árujegyzékében található kifogásolt áruk átlagos fogyasztási cikkek, a releváns fogyasztói kör a szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztókból áll, akik számára nem ismert, hogy létezik világos pörkölés, ugyanis a világos pörkölés nem tekinthető az érintett áruk szokásos, széles körben bevett pörkölési módjának. Az átlagos fogyasztó jellemzően sötét pörkölésű kávéval találkozik, a világos pörkölésről létéről, mint pörkölési módról csak a professzionális fogyasztók (pl. baristák) rendelkezhetnek ismeretekkel.
Hangsúlyozta azt is, hogy a kávék jellemző tulajdonságaként az átlagos német nyelvű fogyasztó elsődlegesen nem a „világos” jelleget idézi fel. Éppen ellenkezőleg, az átlagos német nyelvű fogyasztó a kávék jellemző tulajdonságaként a kávék „sötét” vagy „fekete” jellegére asszociál és a fogyasztandó késztermék (a kávé) valójában a szó szoros értelmében véve egyáltalán nem világos színű, hanem kifejezetten sötét.
A Törvényszék határozata – nem leíró a „HELL” szó kávékra
A Törvényszék a bejelentő fenti érvelése nyomán az EUIPO Második Fellebbezési Tanácsának 2020. március 25‑i határozatát hatályon kívül helyezte.
A Törvényszék megállapította, hogy
- a bejelentett védjegy leíró jellegét az átlagos figyelmi szintet tanúsító, szokásosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagfogyasztó észlelése alapján kell értékelni, mivel a nagyközönség és szakmai közönség egyrészt nem határolható el pontosan, másrészt nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy a két közönség gyökeresen eltérő módon észlelné a megjelölést;
- „úgy tűnik, hogy – ahogyan ezt a felperes is állítja – az árujegyzékében megjelölt áruk inkább sötét színűek”;
- az érintett vásárlóközönség részéről gondolati erőfeszítést igényel, hogy a Megjelölés és az említett áruk között a „világos pörkölés” gondolatán keresztül kapcsolatot teremtsen. Következésképpen a bejelentett védjegy és a szóban forgó áruk között nem áll fenn hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében sem kellően közvetlen, sem kellően konkrét kapcsolat. Az érintett vásárlóközönség ugyanis a fent említett gondolati erőfeszítés szükségessége miatt nem észlelheti a bejelentett védjegyet azonnal és további gondolkodás nélkül a szóban forgó áruk, illetve azok egyik jellemzőjének leírásaként. Ezt a következtetést „megerősíti az a – szintén a felperes által hivatkozott – tény, hogy a megjelölés ragozatlan formáját tartalmazó jelzős kifejezés nyelvtanilag helytelen, és hogy a nyelvtanilag helyes „világos kávé” kifejezést németül nem használják a világos pörkölésű kávékészítményekre.”
- a benyújtott bizonyítékok alapján úgy tűnik, hogy a világos pörkölés nem ismert a nagyközönség számára, a benyújtott bizonyítékok azt sugallják, hogy a világos pörkölésű kávékészítmények rétegterméknek számítanak.
Mindezekből az következik, hogy az EUIPO Fellebbezési Tanácsa megsértette az EUVr. 7. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontját azzal a megállapításával, hogy a bejelentett védjegy leíró jellegű a szóban forgó áruk tekintetében. Más szavakkal a Törvényszék határozatával elhárult az akadály, hogy a bejelentő védjegyoltalmat szerezzen az általa bejelentett szómegjelölésre.
Az érintett ügyben többek között jelen bejegyzés szerzője látta el a bejelentő képviseletét a védjegy bejelentésétől kezdve mind az EUIPO előtti eljárásban, mind az Európai Bíróság előtti keresettel kapcsolatban.
