Megjelent a főtanácsnok indítványa az ONEL/OMEL ügyben

  1. július 5-én megjelent a Sharpston főtanácsnok várva várt indítványa a C‑149/11. számú Leno Merken BV v. Hagelkruis Beheer BV (ismertebb nevén ONEL/OMEL) ügyben.

Az ügy tényállása viszonylag egyszerű: az “OMEL” Benelux bejelentés ellen felszólalást nyújtottak be a korábbi “ONEL” közösségi védjegy alapján. A felszólaló igazolt használatot Hollandiában, de egyéb közösségi használatot nem tudott. A Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal elutasította a Leno felszólalását, mivel úgy vélte, hogy egy országban történő tényleges használat nem minősül jogfenntartó használatnak.

A Leno jogorvoslati kérelemmel élt e határozattal szemben a hágai regionális fellebbviteli bíróság előtt. E bíróság előtt nem volt vitatott, hogy:
i. az „ONEL” és az „OMEL” hasonló védjegyek;
ii. a védjegyeket azonos vagy hasonló szolgáltatások tekintetében lajstromozták;
iii. az „ONEL” és az „OMEL” között fennáll a fogyasztók részéről az összetévesztés veszélye;
iv. a Leno az „ONEL” védjegyet ténylegesen használta Hollandiában.

A Leno és a Hagelkruis közötti vita arra vonatkozik, hogy a Lenónak az „ONEL” védjegy tényleges használatát egynél több tagállamban kell‑e bizonyítania annak érdekében, hogy felszólalhasson az „OMEL” védjegy Hagelkruis általi lajstromoztatása ellen.

A hágai bíróság ezért a következő kérdéseket terjesztette az Európai Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából:

London 2012: az olimpiai jelképek védelme

Mint az köztudott, a 2012. évi nyári olimpiai játékoknak, hivatalos nevén a XXX. nyári olimpiai játékoknak London ad helyet. Miközben a világ lázasan készül erre a sporteseményre, érdemes áttekinteni az esemény szellemi tulajdon-védelemmel kapcsolatos aspektusait.

Úgy gondolom, hogy mindenki számára ismert, hogy az olimpiai mozgalom leghíresebb jelképe az egymásba fonódó öt színes karika.

Ki ne ismerné ezt a jelképet?

Védjegybejelentés fejezetcímmel vagy mégsem II. rész

Az SZTNH nemrégben közzétette tájékoztatóját a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás fejezetcímeinek alkalmazásáról az IP Translator ügyre tekintettel. A blogon ezt változtatás nélkül, teljes egészében közzétesszük.

“1. Bevezetés

A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 50. §-ának (2) bekezdése alapján a védjegybejelentésnek tartalmaznia kell az árujegyzéket, amely azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre védjegyoltalmat igényelnek. A Vt. 51. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az árujegyzék a bejelentési nap elismerésének is feltétele. A Vt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (a továbbiakban: Nizzai Osztályozás) szerinti osztályok feltüntetésével, és – lehetőség szerint – az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni.

A nizzai osztályozás 10. kiadása 2012. január 1-jén hatályba lépett

A védjegyek árujegyzékében található áruk és szolgáltatások osztályozására használt nizzai osztályozás 9. kiadását 2012. január 1-től felváltotta az új, 10. kiadás.

A 10. kiadás rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi nemzeti védjegybejelentésre, minden közösségi és olyan nemzetközi védjegybejelentésre, amelyet 2012. január 1. napját követően lajstromozásra vagy továbbítást kérve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához vagy az OHIM-hoz benyújtanak.

Forgalmazók védjegyhasználata az interneten

2011. november 25-én dr. László Áron ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület székesfehérvári konferenciáján tartott előadást arról, hogy a forgalmazók milyen módon használhatják az interneten az általuk forgalmazott termékek gyártóinak védjegyeit.

A védjegyoltalom alapján ugyanis a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára (így pl. az áruk eladásra való felkínálása, szolgáltatás felajánlása, vagy reklámozás során). Ellenben a védjegyoltalom korlátainál a Vt. 15. §-a szerint “a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja (…)

  1. b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;
  2. c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.”

Döntött az Európai Unió Bírósága a Philips és Nokia ügyekben

Az Európai Unió Bírósága december 1-én meghozta ítéletét a C-446/09 (Philips ügy) és C-495/09 (Nokia ügy) számú egyesített ügyekben.

A tényállás viszonylag egyszerű volt mindkét esetben. A Philips ügyben a belga vámhatóság lefoglalt egy Kínából érkező villanyborotvakészülék‑szállítmányt, amelyben a készülékek a Philips által kifejlesztett formatervezési mintákra hasonlítottak. A Philips eljárást indított a jogsértő készülékek gyártásában, forgalmazásában, és szállításában részt vevő cégek ellen. Az egyik alperes úgy érvelt, hogy nem lehet az árukat lefoglalni, majd azt követően szellemi tulajdonjogot sértő árunak minősíteni úgy, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ezeket az Unióban fogják értékesíteni. Az eljáró bíróság ezért előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz.

A Nokia ügyben az Egyesült Királyságban a helyi vámszerv egy Hongkongból Kolumbiába tartó, mobiltelefonokat és azok kiegészítőit tartalmazó szállítmány átvizsgálása során hamis Nokia telefonokat talált, amelyeket lefoglalt. Később azonban – tekintettel arra, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy az árukat a közösségen belül kívánják forgalomba hozni, az áruk csak tranzitban voltak – elrendelte az áruk lefoglalásának feloldását. A Nokia keresetet nyújtott be a vámszerv ellen, melyet a bíróság elutasított. A Nokia ezek után fellebbezett, és a fellebbezés során eljáró bíróság előzetes döntésért fordult az Európai Bírósághoz.