Védjegyekkel kapcsolatos bejegyzések az IP Law blogon
Mint az köztudott, a 2012. évi nyári olimpiai játékoknak, hivatalos nevén a XXX. nyári olimpiai játékoknak London ad helyet. Miközben a világ lázasan készül erre a sporteseményre, érdemes áttekinteni az esemény szellemi tulajdon-védelemmel kapcsolatos aspektusait.
Úgy gondolom, hogy mindenki számára ismert, hogy az olimpiai mozgalom leghíresebb jelképe az egymásba fonódó öt színes karika.
Az SZTNH nemrégben közzétette tájékoztatóját a Nizzai Megállapodás szerinti osztályozás fejezetcímeinek alkalmazásáról az IP Translator ügyre tekintettel. A blogon ezt változtatás nélkül, teljes egészében közzétesszük.
“1. Bevezetés
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) 50. §-ának (2) bekezdése alapján a védjegybejelentésnek tartalmaznia kell az árujegyzéket, amely azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a felsorolása, amelyekkel kapcsolatban a megjelölésre védjegyoltalmat igényelnek. A Vt. 51. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján az árujegyzék a bejelentési nap elismerésének is feltétele. A Vt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján az árujegyzékben az árukat, illetve a szolgáltatásokat a gyári vagy kereskedelmi védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó Nizzai Megállapodás (a továbbiakban: Nizzai Osztályozás) szerinti osztályok feltüntetésével, és – lehetőség szerint – az abban szereplő elnevezések használatával kell felsorolni.
A 2012. június 19-én a CJEU meghozta a rég várt ítéletét az IP Translator ügyben (C-307/10). A blogon 3 bejegyzés keretében fogom részletesebben ismertetni az ügyet, az OHIM válaszát, valamint azt, hogy az eset milyen gyakorlati kérdéseket és problémákat vet fel.
A Bíróság ítéletének rendelkező része egyébként a következő:
“A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22‑i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az megköveteli, hogy a védjegybejelentés tárgyát képező árukat és szolgáltatásokat a bejelentő kellően egyértelműen és pontosan jelölje meg, annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok és a gazdasági szereplők pusztán ennek alapján is meg tudják határozni a védjegy oltalmának terjedelmét.
Folytatódik az IP Law blog a Heti top 10 rovata. A második videó ezúttal a védjegyekhez kapcsolódik, 10 szerencsétlenül elnevezett terméket mutat be. Jó szórakozást
A védjegyek árujegyzékében található áruk és szolgáltatások osztályozására használt nizzai osztályozás 9. kiadását 2012. január 1-től felváltotta az új, 10. kiadás.
A 10. kiadás rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi nemzeti védjegybejelentésre, minden közösségi és olyan nemzetközi védjegybejelentésre, amelyet 2012. január 1. napját követően lajstromozásra vagy továbbítást kérve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához vagy az OHIM-hoz benyújtanak.
2011. november 25-én dr. László Áron ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület székesfehérvári konferenciáján tartott előadást arról, hogy a forgalmazók milyen módon használhatják az interneten az általuk forgalmazott termékek gyártóinak védjegyeit.
A védjegyoltalom alapján ugyanis a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára (így pl. az áruk eladásra való felkínálása, szolgáltatás felajánlása, vagy reklámozás során). Ellenben a védjegyoltalom korlátainál a Vt. 15. §-a szerint “a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja (…)
Az Európai Unió Bírósága december 1-én meghozta ítéletét a C-446/09 (Philips ügy) és C-495/09 (Nokia ügy) számú egyesített ügyekben.
A tényállás viszonylag egyszerű volt mindkét esetben. A Philips ügyben a belga vámhatóság lefoglalt egy Kínából érkező villanyborotvakészülék‑szállítmányt, amelyben a készülékek a Philips által kifejlesztett formatervezési mintákra hasonlítottak. A Philips eljárást indított a jogsértő készülékek gyártásában, forgalmazásában, és szállításában részt vevő cégek ellen. Az egyik alperes úgy érvelt, hogy nem lehet az árukat lefoglalni, majd azt követően szellemi tulajdonjogot sértő árunak minősíteni úgy, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy ezeket az Unióban fogják értékesíteni. Az eljáró bíróság ezért előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordult az Európai Bírósághoz.
A Nokia ügyben az Egyesült Királyságban a helyi vámszerv egy Hongkongból Kolumbiába tartó, mobiltelefonokat és azok kiegészítőit tartalmazó szállítmány átvizsgálása során hamis Nokia telefonokat talált, amelyeket lefoglalt. Később azonban – tekintettel arra, hogy nem volt bizonyíték arra, hogy az árukat a közösségen belül kívánják forgalomba hozni, az áruk csak tranzitban voltak – elrendelte az áruk lefoglalásának feloldását. A Nokia keresetet nyújtott be a vámszerv ellen, melyet a bíróság elutasított. A Nokia ezek után fellebbezett, és a fellebbezés során eljáró bíróság előzetes döntésért fordult az Európai Bírósághoz.
Nemrégiben megújult az EUROCLASS, az OHIM hasznos, a védjegyek árujegyzékébe tartozó áruk és szolgáltatások besorolását megkönnyítő eszköze. Mivel néhány esetben gondot okozhat, hogy “levédetni” kívánt áru vagy szolgáltatás a nizzai osztályozás szerint pontosan melyik áru- vagy szolgáltatási osztályba tartozik, érdemes igénybe venni a védjegy bejelentése előtt ezt a szolgáltatást. A későbbiekben ugyanis gondokat okozhat, ha a bejelentésünkben más osztályt jelölünk meg, mint amelyikben a védjegyet ténylegesen használni kívánjuk.
Az EURCLASS-ról bővebb tájékoztatót és egy videót az OHIM oldalán tekinthetnek meg, EUROCLASS rendszer közvetlenül itt érhető el.
Dear English speaking readers!
I kindly inform you that several IP owner has received misleading mails appear to be official from certain companies requesting payment for IP services. These mails appear to be official invoices in connection with patent, trademark or design applications. Please note that the companies actually offer an entry into a non official database as a service.
These services are not connected and have no legal effect with any official trade mark, patent, or design registration services provided by the Hungarian Patent Office, World Intellectual Property Organization, Office for Harmonization on the Internal Market or European Patent Office, there is no obligation to pay!
If you have any doubt please visit the following websites:
The warning of WIPO click here
The warning of OHIM click here
The warning of EPO click here
Kedves Olvasók!
Nemrégiben több jogosult hivatalosnak tűnő, félrevezető fizetési felhívást kapott bizonyos cégektől. A levelek szabadalmi-, védjegy- illetve mintaoltalmi bejelentéssel kapcsolatos hivatalos számlának tűnnek. A cégek a befizetett összegért valójában egy nem hivatalos adatbázisba való bekerülést ajánlanak fel szolgáltatásként.
Ezek a szolgáltatások nem állnak semmilyen kapcsolatban a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Szellemi Tulajdon Világszervezete, az Európai Unió Belső Piaci Harmonizációs Hivatala és az Európai Szabadalmi Hivatal szolgáltatásaival, azokra semmiféle jogi hatással nincsenek, tehát semmiféle fizetési kötelezettség nincs.
Ha a blog olvasóinak bármilyen kétsége merülne fel, kérem, hogy látogassák meg a következő oldalakat:
A WIPO felhívása itt elérhető.
Az OHIM felhívása itt elérhető.
Az EPO felhívása itt elérhető.