Heti top 10 – feltalálók, akik vesztét saját találmányuk okozta

Az IP Law blog Heti top 10 rovata immár a harmadik résszel jelentkezik. A harmadik rész tíz olyan feltalálót gyűjt össze, akinek a vesztét saját találmánya okozta.

A videóban bemutatott feltalálók között megtalálható többek között Franz Reichelt, aki ejtőernyővel kísérletezett sikertelenül, Alekszandr Alekszandrovics Bogdanov, aki megfiatalítási technológiai kísérlete során szerencsétlen vérátömlesztést hajtott végre, William Bullock, a rotációs nyomdagép feltalálója valamint Otto Lilienthal, aki vitorlázó repülőgépével szenvedett végzetes balesetet.

További feltalálók, akik saját kutatásuk áldozatává váltak itt és itt.

Heti top 10

Heti top 10 néven új rovat indul az IP Law blogon. A következő tíz héten keresztül minden hétfőn megosztok a kedves olvasókkal egy-egy videót, amely videók mindegyike egy a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó top 10-es listát állít össze. Az első videó 10 rossz találmányt mutat be:

1 éves az IP Law Blog

Ma ünnepli első születésnapját az IP Law Blog. Ennek alkalmából minden kedves olvasónak ezúton köszönöm, hogy figyelemmel kíséri az írásaimat. Az elmúlt egy év alatt magam is rengeteget változtam és a blog is velem együtt alakult, nemrég új funkciókkal bővült és ez még csak a kezdet. 🙂

A blog Facebook és Twitter oldalán nem csak az aktuális bejegyzések, hanem a bejegyzéseken túl az IP világ aktuális hírei linkblogként is követhetők, ehhez csupán lájkolni kell a blog Facebook oldalát vagy követni kell a blog Twitter oldalát.

 

A nizzai osztályozás 10. kiadása 2012. január 1-jén hatályba lépett

A védjegyek árujegyzékében található áruk és szolgáltatások osztályozására használt nizzai osztályozás 9. kiadását 2012. január 1-től felváltotta az új, 10. kiadás.

A 10. kiadás rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi nemzeti védjegybejelentésre, minden közösségi és olyan nemzetközi védjegybejelentésre, amelyet 2012. január 1. napját követően lajstromozásra vagy továbbítást kérve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához vagy az OHIM-hoz benyújtanak.

Forgalmazók védjegyhasználata az interneten

2011. november 25-én dr. László Áron ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület székesfehérvári konferenciáján tartott előadást arról, hogy a forgalmazók milyen módon használhatják az interneten az általuk forgalmazott termékek gyártóinak védjegyeit.

A védjegyoltalom alapján ugyanis a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára (így pl. az áruk eladásra való felkínálása, szolgáltatás felajánlása, vagy reklámozás során). Ellenben a védjegyoltalom korlátainál a Vt. 15. §-a szerint “a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja (…)

  1. b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;
  2. c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.”

A CJEU formatervezési mintaoltalmi ügyben hozott első ítélete

2011. október 20-án az Európai Bíróság meghozta a rég várt döntését a C-281/10P számú, PepsiCo vs OHIM – Grupo Promer ügyben. Ez a döntés azért fontos, mert ez az első olyan ügy, amelyben az Európai Unió Bíróságának a Törvényszéktől érkezett fellebbezés folytán egy közösségi formatervezési mintaoltalmi ügyben kellett állást foglalnia, továbbá ez volt az első alkalom, hogy amikor lehetőség nyílt arra, hogy tisztázza a Bíróság az OHIM által a közösségi formatervezési minták tekintetében hozott határozatok uniós bíróságok általi felülvizsgálatának korlátait és módjait.

A közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet szerint a formatervezési minta akkor részesülhet oltalomban, ha új és egyéni jellegű. Egyéni jellegű a minta, ha bármely nyilvánosságra jutott mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz, de az egyéni jelleg megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a formatervezési mintaoltalom szerzője milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

A kérdéses ügyben a PepsiCo közösségi formatervezési mintáját egy korábbi ütköző spanyol minta alapján kívánták megsemmisíteni.

A PepsiCo mintája a következő volt:

A megsemmisítési kérelem alapjául szolgáló korábbi spanyol minta a következő volt: