Az IP Law blog Heti top 10 rovatának negyedik része a Skóciában feltalált találmányokkal foglalkozik. A videó a skót “találmányok” között sorolja fel pl. a hipnózist, a radart vagy a hűtőszekrényt:
Az IP Law blog Heti top 10 rovata immár a harmadik résszel jelentkezik. A harmadik rész tíz olyan feltalálót gyűjt össze, akinek a vesztét saját találmánya okozta.
A videóban bemutatott feltalálók között megtalálható többek között Franz Reichelt, aki ejtőernyővel kísérletezett sikertelenül, Alekszandr Alekszandrovics Bogdanov, aki megfiatalítási technológiai kísérlete során szerencsétlen vérátömlesztést hajtott végre, William Bullock, a rotációs nyomdagép feltalálója valamint Otto Lilienthal, aki vitorlázó repülőgépével szenvedett végzetes balesetet.
További feltalálók, akik saját kutatásuk áldozatává váltak itt és itt.
Folytatódik az IP Law blog a Heti top 10 rovata. A második videó ezúttal a védjegyekhez kapcsolódik, 10 szerencsétlenül elnevezett terméket mutat be. Jó szórakozást
Heti top 10 néven új rovat indul az IP Law blogon. A következő tíz héten keresztül minden hétfőn megosztok a kedves olvasókkal egy-egy videót, amely videók mindegyike egy a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó top 10-es listát állít össze. Az első videó 10 rossz találmányt mutat be:
Ma ünnepli első születésnapját az IP Law Blog. Ennek alkalmából minden kedves olvasónak ezúton köszönöm, hogy figyelemmel kíséri az írásaimat. Az elmúlt egy év alatt magam is rengeteget változtam és a blog is velem együtt alakult, nemrég új funkciókkal bővült és ez még csak a kezdet. 🙂
A blog Facebook és Twitter oldalán nem csak az aktuális bejegyzések, hanem a bejegyzéseken túl az IP világ aktuális hírei linkblogként is követhetők, ehhez csupán lájkolni kell a blog Facebook oldalát vagy követni kell a blog Twitter oldalát.
A védjegyek árujegyzékében található áruk és szolgáltatások osztályozására használt nizzai osztályozás 9. kiadását 2012. január 1-től felváltotta az új, 10. kiadás.
A 10. kiadás rendelkezéseit kell alkalmazni valamennyi nemzeti védjegybejelentésre, minden közösségi és olyan nemzetközi védjegybejelentésre, amelyet 2012. január 1. napját követően lajstromozásra vagy továbbítást kérve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához vagy az OHIM-hoz benyújtanak.
2011. november 25-én dr. László Áron ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda tagja a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület székesfehérvári konferenciáján tartott előadást arról, hogy a forgalmazók milyen módon használhatják az interneten az általuk forgalmazott termékek gyártóinak védjegyeit.
A védjegyoltalom alapján ugyanis a jogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára (így pl. az áruk eladásra való felkínálása, szolgáltatás felajánlása, vagy reklámozás során). Ellenben a védjegyoltalom korlátainál a Vt. 15. §-a szerint “a védjegyoltalom alapján a védjegyjogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja (…)
b) az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó jelzést;
c) a védjegyet, ha az szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében.”
Az ICANN 2011 júniusában úgy döntött, hogy véget vet az általános felső szintű tartománynevekkel (angolul generic top-level domain, röviden gTLD, ilyen gTLD például a .com, a .net, vagy .org) kapcsolatos korlátozásoknak: