Kategória: Védjegy

Folytatódik az IP Law blog a Heti top 10 rovata. A második videó ezúttal a védjegyekhez kapcsolódik, 10 szerencsétlenül elnevezett terméket mutat be. Jó szórakozást

Nemrégiben megújult az EUROCLASS, az OHIM hasznos, a védjegyek árujegyzékébe tartozó áruk és szolgáltatások besorolását megkönnyítő eszköze. Mivel néhány esetben gondot okozhat, hogy “levédetni” kívánt áru vagy szolgáltatás a nizzai osztályozás szerint pontosan melyik áru- vagy szolgáltatási osztályba tartozik, érdemes igénybe venni a védjegy bejelentése előtt ezt a szolgáltatást. A későbbiekben ugyanis gondokat okozhat, ha a bejelentésünkben más osztályt jelölünk meg, mint amelyikben a védjegyet ténylegesen használni kívánjuk.

Az EURCLASS-ról bővebb tájékoztatót és egy videót az OHIM oldalán tekinthetnek meg, EUROCLASS rendszer közvetlenül itt érhető el.

Az IPKat blog a nemrégiben hasonló címmel közölt egy cikket, amely az OHIM új mediációs szolgáltatásával foglalkozik.

A mediációs eljárás a védjegy- és formatervezési mintákkal kapcsolatos inter partes eljárásokban, az elsőfokú döntés meghozatala után, a fellebbezéssel párhuzamosan kérhető (amelyet, ha szükséges, erre tekintettel felfüggesztenek).

A mediáció réven a felek békés megegyezést érhetnek el anélkül, hogy a fellebbezés folytán újabb érdemi döntés meghozatalára kerülne sor. A mediációs egyeztetésekre általában Alicantéban kerülne sor (abban az esetben, ha OHIM Brüsszeli Irodáját választják helyszínül a felek, akkor a mediátor utazási költségeinek fedezésére 750 € fix összegű díjat kell fizetni), egyébként az eljárásnak külön díja nincsen (de a fellebbezés 800 € díját be kell fizetni, mielőtt a mediációt a felek igénybe vennék).

Az IPKat cikke szerint sajnos az OHIM által megjelölt spanyolországi és brüsszeli helyeken kívül egyelőre más helyek nem választhatók a mediáció helyszíneként, és a fellebbezés előtti fázisokban (pl. cooling off időszakban) sem vehető igénybe a mediáció. További hátránya az eljárásnak, hogy a fellebbezési díj akkor sem jár vissza, ha a mediáció révén a felek megegyeznek.

A blog szerkesztője úgy gondolja, hogy ez az eljárás a magyar jogosultak számára nem lesz népszerű, tekintettel arra, hogy jelen pillanatban csak két külföldi helyszínen vehető igénybe, továbbá azért, mert a felek nem kaphatják vissza (még részben sem) az fellebbezési eljárás díját.

Az új szolgáltatással kapcsolatos összes dokumentum és egy rövid tájékoztató videó az OHIM oldalán elérhető.

A Slate online magazin honlapján találtam a következő bemutatót. A bemutató címe: “There Once Was a Man Named Leotard.” (A “leotard” angol szó egyébként magyarul “akrobatatrikót”, vagy “testre simuló tornadresszt” jelent.)

A slideshow olyan híres vagy ismert embereket mutat be, akiknek a neve, az általuk feltalált, vagy róluk elnevezett áruk megnevezéseként főnévvé vált. Ilyen például Jules Leotard, akinek a neve az angol anyanyelvűek számára eggyé vált a szűk akrobatatrikóval.

Eljátszva azzal a gondolttal, hogy ha az említett feltalálók védjegyet szereztek volna (természetesen azt is feltételezve, hogy eleve lehetséges lajstromozás, a védjegyek még oltalom alatt állnának, illetve, hogy az oltalmukat folyamatosan meghosszabbítják és nem törlik), a feltalálók mára azzal a kérdéssel szembesülnének, hogy lehetséges, hogy a védjegyük időközben elveszítette a megkülönbözető képességét. Ez akkor fordul elő, ha a védjegyet a fogyasztók oly módon kezdik használni, hogy a védjegy az oltalommal érintett termékek általános fajtanevévé, köznévvé válik.

A hatályos védjegytörvény (Vt.) 2.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a “megjelölés különösen nem alkalmas a megkülönböztetésre, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak, vagy pedig amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve az üzleti kapcsolatokban állandóan és szokásosan alkalmaznak.”

Tehát az Vt. szerint a lajstromozást gátló, ún. abszolút kizáró okok közé tartozik a megkülönböztető képesség hiánya, abban az esetben, ha ez később következik be, akkor ez az ok az a védjegyoltalom megszűnésének egyik esete (természetesen a megszűnés megállapítása nem automatikus, ezt egy az SZTNH előtti eljárásban kell kérelmezni).

A feltalálók számára jó tanács: abban az esetben, ha a nevüket adják a találmányhoz, és nem szeretnék azt, hogy a találmány neve a termékkel “egybeforrva”, az áru megnevezésére szolgáló főnévvé váljon, a nevüket mindig jelzőként kapcsolják a termék nevéhez!

Forrás: www.duetsblog.com